Erős hónapot zár szeptemberben az amerikai dollár: az euróval szemben 14 hónapja nem látott mértékben erősödött, miközben az európai közös valuta 2025 májusa óta nem látott mélypontra süllyedt. A fordulat mögött nem egyetlen esemény áll. Az amerikai gazdaság vártnál jobb teljesítménye, az emelkedő kötvényhozamok és az újabb Fed-kamatemelés lehetősége egyszerre támogatja a dollárt, miközben Európát a magas energiaárak, a költségvetési problémák és a politikai bizonytalanságok terhelik.
Az euró szerdán 1,13 dollár közelében mozgott, miután a héten 1,1312 dollárig esett, ami 2025 májusa óta a legalacsonyabb árfolyam. Szeptember egészét tekintve az euró több mint két százalékkal gyengült az amerikai fizetőeszközzel szemben, a dollár pedig 14 hónapja a legerősebb havi teljesítményét mutatja az euró ellen. A dollárindex – amely az amerikai valutát a világ legfontosabb devizáival veti össze – szeptemberben szintén mintegy két százalékkal került feljebb.
A szeptemberi mozgás azért különösen figyelemre méltó, mert az év korábbi részében sokáig éppen a dollár gyengülése volt a devizapiac egyik meghatározó története. A nyár végére az euró már az 1,20 dolláros szintet közelítette, innen azonban néhány hét alatt látványosan visszafordult. A piac megítélése megváltozott: miközben az Egyesült Államok gazdasági adatai továbbra is erős képet mutatnak, Európában újra előtérbe került az energiabiztonság, az államadósság és több nagy ország költségvetési helyzete.
Öt százalék fölött az amerikai kötvényhozam
A dollár egyik legerősebb támasza az amerikai állampapírpiacról érkezik. A tízéves amerikai államkötvény hozama szeptember végére öt százalék fölé emelkedett, és 2007 óta nem látott szinteket ért el. Szerdára a tízéves hozam 5,2 százalék közelében járt; a harmadik negyedévben mintegy 81 bázisponttal emelkedett, ami 2022 óta a legnagyobb negyedéves ugrás. Ez a devizapiacon is számít. Minél magasabb hozamot kínálnak a dollárban denominált amerikai állampapírok, annál vonzóbbá válhatnak azoknak a befektetőknek, akik biztonságos és magasabb kamatozású eszközöket keresnek. A dollár iránti kereslet emiatt növekedhet, ami tovább erősítheti az amerikai fizetőeszközt.
A hozamemelkedés mögött részben az inflációval kapcsolatos aggodalmak állnak. A piac egyre kevésbé biztos abban, hogy az amerikai jegybank rövid időn belül lazább monetáris politikára válthat. Éppen ellenkezőleg: az elmúlt hetekben ismét megjelent annak lehetősége, hogy a Federal Reserve-nek további kamatemelésre lehet szüksége.
Minden szem az amerikai inflációra szegeződik
A következő napokban két amerikai adatsor lehet meghatározó: a Fed által kiemelten figyelt PCE-inflációs mutató, valamint a szeptemberi munkaerőpiaci jelentés. Ha az infláció makacsul magas marad, vagy a munkaerőpiac ismét a vártnál erősebbnek bizonyul, az tovább erősítheti azt a várakozást, hogy az amerikai jegybank hosszabb ideig tartja magasan a kamatokat, esetleg ismét emel. Ez rendszerint a dollárt támogatja. Gyengébb adatok esetén viszont gyorsan visszatérhetnek a kamatemeléstől távolodó várakozások.
A piac ugyanakkor korántsem egységes. John Williams, a New York-i Federal Reserve elnöke az elmúlt napokban mérsékelte a gyors újabb kamatemeléssel kapcsolatos várakozásokat. A devizapiac ezért most különösen érzékenyen reagál minden amerikai inflációs és foglalkoztatási adatra.
Európát az energiaárak is húzzák lefelé
Az euró problémája közben nem kizárólag a dollár ereje. A közel-keleti konfliktus és az energiaszállításokat érintő bizonytalanság jelentősen megemelte az olaj és a földgáz árát. Az európai gáz ára szeptemberben 80 euró fölé emelkedett megawattóránként, amire 2022 óta nem volt példa. A magas energiaár különösen érzékenyen érinti az euróövezetet, amely energiaellátásának jelentős részében importra szorul.
A magasabb energiaár egyszerre jelent inflációs és növekedési problémát. Drágítja a vállalatok termelését, növeli a háztartások költségeit, és közben nehezíti az Európai Központi Bank dolgát is: magas infláció mellett nem könnyű kamatot csökkenteni, miközben a gazdasági növekedés lassulását sem lehet figyelmen kívül hagyni. Az ECB szeptemberi előrejelzése szintén az energiaárakat és a geopolitikai bizonytalanságot sorolta az euróövezeti kilátások fontos kockázatai közé.
Franciaország miatt is ideges a piac
Az euróra az európai államháztartások helyzete is nyomást gyakorol. Különösen Franciaország került a befektetők figyelmének középpontjába, ahol a költségvetési hiány és a politikai viták miatt megnőtt a bizonytalanság. A francia és a német állampapírhozamok közötti különbség kiszélesedése jól mutatja, hogy a befektetők magasabb kockázatot áraznak a francia adósságra.
Ehhez társulnak az euróövezet több országában jelentkező költségvetési feszültségek. A magasabb államadósság és a növekvő finanszírozási költségek olyan időszakban jelentenek problémát, amikor világszerte emelkednek a kötvényhozamok. A globális állampapírpiacok az elmúlt évek egyik legnehezebb hónapját zárják, miközben a részvénypiacok egyelőre jóval ellenállóbbnak bizonyultak.
Nem minden devizával szemben nyert a dollár
A dollár ereje ugyanakkor nem volt általános. A japán jennel szemben szeptemberben mintegy két százalékot veszített, miután Japánban emelkedtek a kamatok, és a japán hatóságok ismét jelezték, hogy készek fellépni a szélsőséges devizapiaci mozgások ellen.
A svájci frank ezzel szemben 17 havi mélypontra gyengült a dollárral szemben. Az ausztrál dollár 70 amerikai cent alá került, az új-zélandi dollár és az angol font pedig szintén veszített értékéből szeptember folyamán. A brit fizetőeszköz havi vesztesége meghaladta a két százalékot.
És mit jelent mindez Magyarországnak?
A világpiacon számos energiahordozót és nyersanyagot dollárban áraznak, ezért az amerikai valuta tartós erősödése – minden más változatlansága mellett – növelheti az import költségét. A másik fontos csatorna a forint. A feltörekvő piaci devizák számára általában kedvezőtlenebb környezetet jelent, amikor az amerikai kötvényhozamok gyorsan emelkednek és a dollár erősödik, mert ilyenkor a globális tőke egy része magasabb hozam mellett visszaáramolhat az amerikai eszközökbe.
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot. Kurali Zoltán MNB-alelnök néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy további kamatcsökkentés még elképzelhető 2026-ban, ehhez azonban kedvező piaci környezetre és hiteles költségvetési pályára is szükség van. A mostani globális dollár- és kötvénypiaci mozgások éppen ezért a magyar monetáris politika számára is fontos külső tényezőt jelentenek.
Októberben jöhet a következő nagy mozgás
Szeptember utolsó napjára látványosan megváltozott a devizapiaci kép. Az euró a nyár végén még az 1,20 dolláros szint felé tartott, most azonban 1,13 környékén kereskednek vele. A dollár 14 hónapja nem produkált ilyen erős hónapot az euróval szemben, az amerikai állampapírhozamok pedig közel két évtizedes magasságokba emelkedtek.
A következő irány azonban még nincs eldöntve. Az amerikai infláció, a munkaerőpiac és a Fed következő lépése meghatározó lehet, Európában pedig az energiaárak, a gazdasági növekedés és az államháztartási feszültségek kerülnek a középpontba.
