Elkészült a „Gyaloglás Akadálymentesen Budapesten” stratégia, amelyről pénteken dönt a Fővárosi Közgyűlés. A BKK által összeállított terv célja, hogy a fővárosban biztonságosabbá, kényelmesebbé és akadálymentesebbé váljon a gyalogos közlekedés, miközben a járdák használhatóságán, az átkelések biztonságán és a gyalogos útvonalak folytonosságán is javítanának.

A főváros még 2024 novemberében döntött arról, hogy átfogó gyalogos-közlekedési stratégiát kell készíteni Budapestre. A közgyűlési határozat szerint az anyagnak helyzetértékelést, külföldi jó gyakorlatokat, gyalogos főhálózati tervet, valamint konkrét intézkedéseket és fejlesztési javaslatokat is tartalmaznia kell. A feladatot a BKK kapta meg, amely 2025-ben kezdte meg a részletes szakmai munkát.
A stratégia egyik alapvető célja, hogy a gyaloglás ne pusztán kényszerű közlekedési forma legyen, hanem valódi és vonzó választás a városi közlekedésben. A BKK megfogalmazása szerint olyan környezet kialakítására van szükség, amely biztonságos, kényelmes, vonzó és akadálymentesen hozzáférhető nemcsak a gyalogosok, hanem a mozgásukban korlátozott emberek számára is. A hosszabb távú cél az is, hogy a gyaloglás részaránya elérje a Budapesti Mobilitási Tervben meghatározott 20 százalékot.
A tervezésbe a budapestieket is bevonták. A BKK 2025 nyarán kérdőíves és térképes társadalmi egyeztetést indított, amelyben 1706-an vettek részt. Több mint háromezer térképes észrevétel érkezett, a leggyakoribb problémák között a veszélyes átkelések, a biztonságérzet hiánya, a forgalmas utak melletti gyaloglás, a rossz állapotú járdák, a kevés zöldfelület és az árnyék hiánya szerepelt. A válaszadók 81 százaléka az árnyékolás és a zöldfelületek bővítését, 73 százalékuk a hiányzó járdák pótlását, 62 százalékuk pedig a meglévő járdák felújítását tartotta fontosnak.
A BKK helyzetértékelése szerint 2020 és 2024 között 3458 olyan személyi sérüléssel járó közúti esemény történt Budapesten, amelyben gyalogos is érintett volt. Ezek közül 87 halálos kimenetelű volt. A dokumentum szerint az esetek 54 százalékában nem kijelölt gyalogátkelőhelyen történt gyalogoselütés, 42 százalékuk pedig zebrán következett be.
A stratégia a járdák használhatóságát is javítaná. Ennek részeként visszaszorítanák azokat a helyzeteket, amikor parkoló járművek vagy más akadályok miatt a gyalogosok számára nem marad megfelelő szélességű, biztonságosan használható felület. A terv nagyobb figyelmet fordítana a hiányzó járdaszakaszok pótlására, az akadálymentes útvonalak kialakítására, a gyalogátkelők fejlesztésére és a csomópontok biztonságosabbá tételére is.
A stratégia külön figyelmet fordít az akadálymentességre is, ami a mindennapi budapesti közlekedésben továbbra is visszatérő kérdés. Korábbi budapesti közlekedési körképében is beszámoltunk arról, hogy egyes metróállomásokon átmenetileg nem volt biztosított az akadálymentes eljutás. A mostani stratégia ezt már hosszabb távon, egységes szemléletben kezelné a járdák, átkelőhelyek és gyalogos útvonalak fejlesztésével együtt.
A fejlesztések között szerepel egy olyan gyalogos útvonaltervezési rendszer kialakítása is, amely a hagyományos útvonaltervezés mellett az akadálymentességi szempontokat is figyelembe venné. Ez különösen azoknak jelenthet segítséget, akik kerekesszékkel, babakocsival vagy más okból korlátozottabban tudnak közlekedni.
A stratégia nem egyetlen beruházás terve, hanem hosszabb távra szóló keret, amely alapján a következő években kijelölhetik a fejlesztések sorrendjét és helyszíneit. A dokumentum elfogadásáról a Fővárosi Közgyűlés szeptember 25-i ülésén döntenek. A napirend hivatalos megnevezése: „Javaslat a Gyaloglás Akadálymentesen Budapesten stratégia elfogadására”.
Forrás: Budapesti Közlekedési Központ; Budapest Főváros Önkormányzata / Fővárosi Közgyűlés
