A visegrádi négyek pozsonyi találkozója után már látszik, hol jöhet az újjáéledő V4 első komoly európai erőpróbája. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia közösen akarja megvédeni a kohéziós és agrárforrásokat az Európai Unió következő, 2028–2034-es költségvetésében, miközben Németország és több északi nettó befizető éppen a kiadások visszafogását követeli. A tét százmilliárd eurós nagyságrendű, az álláspontok pedig már most messze vannak egymástól.
A csütörtöki pozsonyi V4-csúcsot könnyű lett volna a visegrádi együttműködés látványos újraindításának protokolleseményeként elkönyvelni. Robert Fico szlovák miniszterelnök ki is mondta, hogy „a V4 ismét él”, Magyar Péter, Donald Tusk és Andrej Babiš pedig vele együtt arról beszélt, hogy a négy közép-európai ország ismét rendszeresen egyeztetni akar a nagy európai döntések előtt. A tárgyalás egyik legkézzelfoghatóbb eredménye azonban ennél jóval konkrétabb volt: a V4-ek közös pozíciót készítenek az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tárgyalásaira.
Ez Magyarország számára különösen fontos. A négy ország azt akarja, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban is erős maradjon a kohéziós politika, amelyből a fejletlenebb régiók, infrastruktúra-fejlesztések és felzárkóztatási programok kapnak pénzt, valamint a közös agrárpolitika, amely a mezőgazdasági támogatások egyik legfontosabb forrása. A szlovák V4-elnökség hivatalos programja már nyáron rögzítette: Pozsony össze akarja hangolni a négy ország fellépését annak érdekében, hogy ezek a hagyományos uniós politikák a következő költségvetésben is központi helyen maradjanak.
Berlin viszont kisebb számlát akar
A másik oldalon Németország áll. Friedrich Merz kancellár kormánya világossá tette, hogy nem támogatja az uniós költségvetés jelentős növelését, és Berlin nincs egyedül ezzel az állásponttal. A Financial Times szerint Svédország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Finnország is a szigorúbb költségvetési táborhoz tartozik. Ezek az országok nettó befizetők, vagyis többet tesznek az EU közös kasszájába, mint amennyit közvetlenül visszakapnak belőle, ezért jóval keményebben nézik, milyen tételekre és mekkora összegeket költ Brüsszel.
Az Európai Bizottság nagyságrendileg 2 ezermilliárd eurós következő hétéves keretet szeretne. Ennek azonban egyszerre kellene finanszíroznia a mezőgazdaságot, a regionális felzárkóztatást, a védelmi kiadások növekedését, az ipari versenyképességet, Ukrajna támogatását, a migráció kezelését, a zöldátmenetet és az uniós bővítést. Ennyi cél mellett minden új prioritás szükségszerűen valamelyik régebbi kasszát szorítja.
A közép-európai országok számára pontosan itt kezdődik a vita. Ha a költségvetés teljes mérete nem nő jelentősen, miközben több pénzt kell fordítani védelemre és biztonságra, akkor a kohéziós és mezőgazdasági pénzek könnyen nyomás alá kerülhetnek. A V4 most éppen ezt akarja megakadályozni.
Fico már nemcsak a csúcsok előtt akar egyeztetni
Pozsony ennél tovább menne. Fico szerint nem elég, ha a négy miniszterelnök néhány órával az Európai Tanács ülései előtt ül le egyeztetni. A szlovák kormányfő azt akarja, hogy a V4-ek már jóval korábban összehangolják az álláspontjukat, így ne külön-külön érkezzenek Brüsszelbe, amikor a valódi alkuk megkezdődnek.
A négy ország együtt mintegy 65 millió lakost képvisel, ami önmagában nem elég az uniós döntések blokkolásához, de megfelelő szövetségesekkel már komoly tárgyalási súlyt adhat. Fico a V4 szlovák elnökségének kezdetén úgy fogalmazott: a térség országai nem akarnak olyan döntések puszta elszenvedői lenni, amelyeket mások hoznak meg, hanem részt akarnak venni azok alakításában.
A pozsonyi találkozó azért is érdekes, mert a négy kormány ma jóval kevésbé hasonlít egymásra politikailag, mint a V4 korábbi erős időszakaiban. Donald Tusk Lengyelországa határozottan Ukrajna-párti és erősen atlantista, Robert Fico Szlovákiája több kérdésben élesen bírálja az uniós és ukrán politikát, Andrej Babiš pragmatikusabb, nemzeti érdekekre építő vonalat visz, Magyar Péter kormánya pedig szorosabb együttműködést keres az uniós intézményekkel. Az uniós pénzeknél azonban ezek a különbségek háttérbe szorulnak.
Magyarország két nagy kasszát védene
A magyar kormány hivatalos közlése szerint a pozsonyi tárgyalásokon egyértelműen az volt a cél, hogy a közös agrárpolitika és a kohéziós alap is minél több forrást kapjon a következő ciklusban. Ez nem technikai részlet: mindkét terület közvetlenül érinti a magyar gazdaságot, az önkormányzatokat, a vállalkozásokat és a mezőgazdaságot.
A kohéziós politika az elmúlt két évtizedben magyar autópályák, vasutak, városi beruházások, vállalkozásfejlesztési programok, ivóvíz- és szennyvízhálózatok, energetikai korszerűsítések és számos állami projekt finanszírozásában jelent meg. A mezőgazdasági támogatások pedig közvetlenül beépültek a magyar gazdálkodók éves pénzügyi terveibe.
Ha ezek aránya csökkenne a következő költségvetésben, azt Magyarországon nem egy brüsszeli táblázatban éreznék meg először, hanem az elmaradó beruházásokban és a szűkülő támogatási keretekben.
Az ír elnökség próbál középen maradni
Nem véletlenül ült ott Pozsonyban Micheál Martin ír miniszterelnök is. Írország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, és az év végéig kulcsszerepe lesz abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a tagállami álláspontokat.
Az ír elnökség előtt azonban nehéz feladat áll. A Financial Times szerint Dublin decemberig szeretne politikai áttörést elérni a következő uniós pénzügyi keretről, miközben a nettó befizetők és a támogatások megtartásáért küzdő országok álláspontja között komoly szakadék van. Németország és Hollandia kisebb kasszát akar, több déli és keleti tagállam viszont nem akarja, hogy az új védelmi és iparpolitikai kiadások árát a mezőgazdaság és a felzárkóztatási pénzek fizessék meg.
Franciaország közben más megoldást keres: Párizs új uniós bevételi forrásokból növelné a közös kasszát, hogy ne kelljen egyszerűen magasabb tagállami befizetéseket kérni. Berlin ezt is fenntartásokkal fogadja.
A V4 most nem ideológiai csatát választott
Ez az új visegrádi együttműködés egyik legfontosabb változása. A csoport az előző évtizedben gyakran migrációs, jogállamisági vagy kulturális konfliktusok miatt került be a hírekbe, és a V4-et sokáig elsősorban Brüsszellel szembeni politikai blokk képében látta Európa. A pozsonyi találkozó sokkal földhözragadtabb témákra koncentrált: pénzre, energiaárakra, versenyképességre, mezőgazdaságra és iparra. Az Euronews is azt emelte ki a csúcsról, hogy évek után először nem ideológiai kérdések, hanem konkrét gazdasági érdekek uralták a találkozót.
Az energia ugyancsak közös érdek marad. A szlovák V4-elnökség a megújulóenergia-szabályok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatánál is közös közép-európai fellépést akar, arra hivatkozva, hogy az iparosodott visegrádi országok gazdasági szerkezete más, mint több nyugat- és észak-európai tagállamé.
Ebben már Németország is érdekes partner és ellenfél egyszerre. Fico korábban kifejezetten felvetette, hogy szeretne V4+Németország formátumot is, különösen az ipar, a versenyképesség és az energia kérdéseiben. A költségvetésnél azonban Berlin és a visegrádi országok érdekei könnyen szembekerülhetnek egymással.
Decemberig kellene összehozni a kompromisszumot
Az idő sem korlátlan. Az uniós intézmények az év végéig szeretnének politikai keretet kialakítani a következő hosszú távú költségvetéshez, még akkor is, ha a részletes jogalkotás és a végleges megállapodás további tárgyalásokat igényel. Robert Fico már augusztusban arról beszélt António Costa, az Európai Tanács elnöke mellett, hogy 27 ország 27 különböző érdekkel ül majd az asztalnál, és a december végéig elérendő megállapodást egész Európa számára stabilizáló tényezőnek nevezte.
A V4 tehát éppen akkor próbál ismét közös politikai súlyt építeni, amikor az egyik legnagyobb uniós pénzügyi alku elindul. Pozsonyban eldőlt, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia legalább két kérdésben együtt megy az asztalhoz: nem akarják feladni a kohéziós pénzeket, és nem akarják, hogy a mezőgazdasági támogatások legyenek az új európai prioritások finanszírozásának vesztesei. Berlin közben kisebb és feszesebb uniós költségvetést akar.
Forrás: Magyarország Kormánya, Szlovák Köztársaság Kormánya, Financial Times
