Németország új drónvédelmi terve több annál, hogy mobil rendőri egységeket állítson fel kilenc nagyvárosban. A berlini elképzelés szerint a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői – köztük vízművek, áramszolgáltatók és hadiipari vállalatok – is jogot kaphatnának arra, hogy az épületeik fölött megjelenő drónokat ne csak észleljék, hanem aktívan fellépjenek ellenük. Ezzel azonban egy sor olyan kérdés kerül elő, amelyre Németországnak eddig nem kellett választ adnia: vajon ki dönthet majd arról, hogy egy drón veszélyes, meddig terjedhet egy magáncég védekezési joga, és mi történik, ha egy civil gépet azonosítanak tévesen támadó eszközként?
Alexander Dobrindt belügyminiszter hétvégén ismertetett biztonsági terve első látásra klasszikus állami drónvédelemnek tűnik. Frankfurtban, Münchenben, Hamburgban, Berlinben, Stuttgartban, Düsseldorfban, Lipcsében, Hannoverben és Kölnben gyorsan mozgósítható egységeket hoznának létre, amelyek a repülőtereket, pályaudvarokat, fontos közlekedési csomópontokat és a berlini kormányzati negyedet védenék. Feladatuk nem állna meg a drónok felderítésénél: a német belügyminisztérium szerint elfogásuk és a drónokra szerelt robbanószerkezetek hatástalanítása is a rendszer része lenne.
A terv érdekesebb része azonban az, amely a kritikus infrastruktúrák üzemeltetőit is bevonná a védekezésbe. A jelenlegi német szabályozás szerint ezek a vállalatok elsősorban érzékelhetik és jelezhetik a légtérben megjelenő gyanús eszközöket, az aktív beavatkozás alapvetően állami feladat. Dobrindt elképzelése ezt változtatná meg: vízművek, villamosenergia-szolgáltatók és védelmi ipari cégek is jogi lehetőséget kaphatnának az aktív drónelhárításra.
Mit jelent valójában az, hogy „lelőni”?
A szó hétköznapi értelmében könnyű egy puskával lelőtt drónt elképzelni. A lehetséges eszközök között rádiófrekvenciás zavarás, a navigációs jel blokkolása vagy megtévesztése, a drón irányításának megszakítása, kényszerleszállítás, elfogó drón, illetve bizonyos körülmények között fizikai megsemmisítés is szerepelhet.
A német terv jogszabályi részletei még kidolgozásra várnak, ezért egyelőre nem arról született döntés, hogy egy erőmű biztonsági őre fegyverrel tüzelhet egy közeledő drónra. A változás az lenne, hogy a kritikus infrastruktúra üzemeltetője bizonyos esetekben ne legyen kénytelen pusztán megfigyelni a veszélyes eszközt és várni a rendőrségre. Egy modern drón néhány perc alatt elérheti azt a pontot, ahol már kárt tud okozni, miközben egy országos rendőri vagy katonai reagálási rendszer nem minden erőmű, vízmű, adatközpont vagy ipari létesítmény mellett állomásoztathat külön egységet.
A téves azonosítás lehet az egyik legnagyobb probléma
Egy drón jelenléte még nem bizonyíthat támadási szándékot. Repülhet a közelben hobbigép, ipari felmérést végző eszköz, rendőrségi vagy mentési drón, sajtó által használt kamera, de akár olyan gép is, amely műszaki hiba miatt tévedt tiltott területre.
Az aktív drónvédelem ezért jogi felelősségi kérdés is. Ha egy rendszer megzavar egy navigációs jelet, annak a környezetben működő más eszközökre is lehet hatása. Ha egy drónt fizikailag megsemmisítenek, annak roncsai lakott területen sérülést vagy károkat okozhatnak. A német jogalkotóknak ezért pontosan meg kell határozniuk, milyen fenyegetési szintnél és milyen eszközökkel avatkozhat be egy nem állami szereplő.
Az elmúlt hónapokban több olyan incidens történt, amelyet a német hatóságok hibrid műveletekkel hoztak kapcsolatba. A Leipzig/Halle repülőtéren augusztusban robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak egy ukrán teherszállító repülőgép közelében. A német kormány Oroszországot tette felelőssé az ügyért, Moszkva ezt visszautasította. Dobrindt szerint Németországnak arra kell készülnie, hogy a drónokkal, kibertámadásokkal és infrastruktúra elleni szabotázzsal végrehajtott hibrid műveletek száma növekedhet.
A másik pajzs nem az égben, hanem a hálózatokban épül
A drónvédelem mellett Németország országos „Cyberdome” létrehozását is tervezi. Ez sűrű digitális érzékelőhálózat lenne, amely a hatóságok és vállalatok hálózatait érő támadási kísérleteket figyelné, azonosítaná és lehetőség szerint még a behatolás előtt megállítaná. Ha egy drón néhány perc alatt eléri az erőművet, vagy egy kibertámadás másodpercek alatt terjed tovább egy hálózaton, az állam nem támaszkodhat kizárólag arra, hogy minden incidenshez utólag központi egységet küldjön.
A kérdés innentől, hogy a német parlament milyen jogi kereteket húz az új rendszer köré. A kritikus infrastruktúra védelme állami érdek, de ha annak egy részét magáncégek kezébe adják, azzal együtt a felelősséget, az ellenőrzést és a hibás döntések következményeit is szabályozni kell.
Forrás: német szövetségi kormány, Tagesschau/ARD, TASS, Reuters
Kapcsolódó cikkünk: Lavrov bezáratja a Goethe Intézeteket – már diplomáciai háborúvá nő a leipzigi drónügy
