Előkészítették az egészségügyi szakdolgozók bérrendezését, a Pénzügyminisztériummal folytatott tárcaközi egyeztetések pedig felgyorsultak – közölte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A kormány által az ágazatnak ígért évi plusz 500 milliárd forint legnagyobb részét az egészségügyi dolgozói életpálya rendezésére és egy új szakdolgozói bértábla kialakítására kívánják fordítani. A konkrét bérsávokat és a bevezetés időpontját azonban egyelőre nem jelentették be.
Hegedűs Zsolt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara XIII. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán, Siófokon egyeztetett az ágazat képviselőivel. A találkozón a bérek mellett szóba került a szakdolgozói képzés, a sürgősségi ellátás, az Országos Mentőszolgálat helyzete, a prevenció és a rehabilitáció is.
„A szakdolgozói bérrendezés előkészítése megtörtént, a tárcaközi egyeztetések pedig felgyorsultak a Pénzügyminisztériummal.”
– közölte az egészségügyi miniszter.
Hegedűs szerint az egészségügy számára vállalt plusz 500 milliárd forintos finanszírozás legnagyobb hányadát az ágazatban dolgozók életpályájának megbecsülésére, illetve az új szakdolgozói bértábla kialakítására szánják. Ez fontos különbség: a bejelentés nem azt jelenti, hogy mind az 500 milliárd forint közvetlen béremelésként kerül kiosztásra, hanem azt, hogy az éves többletforrás legnagyobb részét a szakdolgozói életpályához kapcsolódó intézkedések vinnék el.
Pályakezdőtől az évtizedek óta dolgozó szakemberig új rendszert terveznek
A minisztérium hosszabb távú bér- és életpályarendszerben gondolkodik. Hegedűs közlése szerint ennek egyszerre kell segítenie a pályakezdők egészségügyben tartását, a középgeneráció megbecsülését és az évtizedes tapasztalattal rendelkező szakdolgozók megtartását. A szakdolgozói kamara nem csak véleményező szerepet kapna. A miniszter azt ígérte, hogy a szakdolgozók képviselői részt vesznek a minisztériumi egyeztetéseken, és az új bértábla finomhangolásakor is számítanak a javaslataikra.
A bérrendezés azért is az egészségügyi reform egyik kritikus pontja, mert a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara már tavasszal súlyos létszám- és korstruktúra-problémákra figyelmeztetett. A kamara helyzetképe szerint az ápolói és más szakdolgozói kapacitás hiánya közvetlenül érinti a műtétek, a fekvőbeteg-ellátás, az intenzív osztályok és a szakrendelések működését is. A MESZK külön szakmai anyagban foglalkozott a műtéti várólisták és a szakdolgozói kapacitás kapcsolatával.
Az 500 milliárd korábbi kormányzati vállalás
Az évi plusz 500 milliárd forint nem most jelent meg először. Hegedűs már miniszteri kinevezése előtt úgy beszélt róla, mint az egészségügy tartós finanszírozásának egyik alapjáról. A korábbi szakpolitikai dokumentum szerint a többletet évről évre beépülő forrásként tervezték, vagyis egy teljes négyéves ciklus végére mintegy 2000 milliárd forint strukturális többletforrást jelentene az ágazatnak.
A szakdolgozói bérrendezés azonban eddig azon intézkedések közé tartozott, amelyeknél a konkrét összegek és határidők még hiányoztak. Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára augusztus végén arról beszélt, hogy néhány hónapon belül láthatóvá kell válnia az ütemezésnek és az összegeknek, és arra törekednek, hogy a változás már 2026-ban érzékelhető legyen.
Forrás: Hegedűs Zsolt, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
