Az utolsó szakaszába ért a magyar szélerőművek újraindításának előkészítése. A kormány kedden közölte, hogy lezárult a társadalmi egyeztetés, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak pedig augusztus végéig legalább 700 megawattnyi új szélerőművi hálózati kapacitásra kell kiírnia a pályázatot. Most már az első konkrét feltételek és a határidők is ismertek: a jelentkezéseket szeptember 1. és 18. között várják, az eredményhirdetés pedig legkésőbb december 2-án lehet. A kérdés azonban nemcsak az, hol épülnek majd új turbinák, hanem az is, kik lesznek a beruházók, és mekkora magyar tulajdon kerülhet a következő évek egyik legnagyobb energetikai fejlesztésébe.
A szélerőművek magyarországi bővítéséről hetek óta érkeznek bejelentések, de eddig sokkal több szó esett a tervekről, mint a tényleges pályázati feltételekről. Augusztus 25-én ezen változtatott a kormány: a Gazdasági és Energetikai Minisztérium bejelentette, hogy lezárult az intézkedéscsomag társadalmi egyeztetése, most az észrevételeket összesítik, a MEKH pedig a hónap végéig legalább 700 MW hálózati csatlakozási kapacitást hirdet meg. A sietségnek uniós oka is van, a fejlesztések egy része ugyanis a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz, az RRF-hez kapcsolódik, amelynél augusztus vége kulcsfontosságú végrehajtási határidő.
Az első tender nem a kisebb, néhány turbinás vállalkozásokra szabott kiírás lesz. A pályázónak legalább 15 MW szélerőművi teljesítményt és legalább 15 MVA hálózati betáplálási igényt kell vállalnia, vagyis eleve nagyobb léptékű projektek indulását várják. A beruházásokhoz nem automatikusan jár állami támogatás: a lényeg mindenekelőtt az a ma már szűkös és ezért rendkívül értékes hálózati csatlakozási lehetőség, amely nélkül hiába lenne pénz és terület egy szélerőműpark megépítésére.
A kiírás egyik legérdekesebb eleme éppen a tulajdonosi szerkezetet érinti. Előnyt kaphat az a pályázó, amely a szélerőműpark működtetésére létrehozott projektcégben legfeljebb 30 százalékos tulajdonrészre vételi jogot ajánl felegy később kijelölendő állami vállalatnak vagy az érintett önkormányzatnak. Ez fontos különbség: nem arról van szó, hogy minden új szélerőmű harminc százaléka automatikusan állami tulajdon lesz, hanem arról, hogy az ilyen lehetőséget biztosító ajánlat kedvezőbb elbírálásban részesülhet.
Ez azért is lényeges, mert az elmúlt hetekben egyre több találgatás jelent meg arról, hogy magyar vagy külföldi energetikai társaságok kerülhetnek-e előnybe az új piacon. Egyelőre azonban nincs nyilvános nyerteslista, sőt hivatalos indulói névsor sem, hiszen maga a pályázati szakasz csak szeptember 1-jén kezdődik. Így jelenleg nem lehet megalapozottan azt állítani, hogy a 700 MW-nyi lehetőséget már magyar vagy külföldi vállalatok között felosztották. A tulajdonosi háttér akkor válik valóban vizsgálhatóvá, amikor megjelennek a pályázók, majd decemberig a nyertesek is.
A földrajzi térkép viszont már kirajzolódott. A korábbi nyolc helyett 25 járást jelöltek ki könnyített térségként, többek között Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely, Pécs, Székesfehérvár, Dunaújváros, Zalaegerszeg és Nagykanizsa környékét. Ezeken a területeken a környezetvédelmi engedélyezés ügyintézési határideje 30, az építési engedélyezésé 20 nap lehet. A gyorsított eljárás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bárhová szélkereket lehet állítani: a Natura 2000-es és más védett területek, a kiemelt tájvédelmi és világörökségi helyszínek, valamint a honvédelmi területek továbbra is kivételt képeznek.
A kormány azzal indokolja a könnyített térségek kijelölését, hogy olyan helyeket választottak, ahol a szélviszonyok mellett a villamosenergia-hálózat meglévő vagy tervezett kapacitása is alkalmassá teheti a beruházást. Ez nem mellékes szempont: Magyarországon az elmúlt évek gyors napelemes bővülését nem követte ugyanolyan ütemben a hálózat korszerűsítése, így maga a csatlakozási lehetőség vált az új energiatermelő beruházások egyik legnagyobb szűk keresztmetszetévé. A kormány ezért a szélerőmű-programmal párhuzamosan több százmilliárd forintos hálózatfejlesztést is elindított.
A tender szabályain további könnyítéseket is terveznek. Az ajánlati és teljesítési biztosíték bankgaranciával is teljesíthető lesz, így a beruházóknak nem feltétlenül kell jelentős összegeket hosszú időre készpénzben lekötniük. Változik az érvénytelenítés szabálya is: a tervek szerint a pályázat akkor is folytatható marad, ha az indulók akár felét kizárják, miközben szigorúbban ellenőriznék, hogy a megszerzett hálózati kapacitás mögött valóban megvalósul-e a vállalt erőmű.
A beruházói érdeklődés közben már az előkészítés során nagyobbnak bizonyult a vártnál. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter júliusban arról beszélt, hogy az első körben eredetileg tervezett 700 MW helyett akár közel 1000 MW hálózati csatlakozási lehetőség kiosztása is indokolttá válhat. A keddi hivatalos kormányzati közlemény ugyanakkor továbbra is a biztosan meghirdetendő legalább 700 MW-ról beszél, ezért jelenleg ez tekinthető a garantált első tender méretének.
A következő fontos dátum tehát augusztus 31. Addig kell megjelennie a MEKH pályázatának. Utána már nem általános energetikai tervekről lesz szó: szeptember 1-jétől konkrét cégek konkrét projektjei versenyeznek majd a hálózati kapacitásokért, és ekkor derülhet ki az is, kik készültek fel az elmúlt hónapokban a magyar szélenergia-piac újranyitására. A pályázatok beadására mindössze tizennyolc napot hagynak, az eredményt pedig legkésőbb december 2-ig kihirdetik.
Miközben Magyarország történetének egyik legnagyobb szélerőmű-programja indul, egy nagy külföldi energetikai csoport éppen most vásárolt fel egy magyar fejlesztőcéget, amelynek portfóliójában már szélenergia-projektek is szerepelnek. Vajon ezek közül valamelyik megjelenik majd a most induló tenderen, és valóban van-e alapja annak a kritikának, hogy ismét külföldi szereplők kerülhetnek stratégiai pozícióba a magyar energiapiacon? Ezt jártuk körbe külön cikkünkben.
