Volodimir Zelenszkij eddigi egyik legegyértelműbb válaszát adta arra a kérdésre, lehet-e választást rendezni Ukrajnában, miközben az ország továbbra is háborúban áll Oroszországgal. Az ukrán elnök szerint egy most megtartott voksolás nem megerősítené, hanem szétszakítaná az országot. A vita azért vált különösen kényessé, mert a választásokat ezúttal nem Moszkva vagy egy külföldi politikus követelte, hanem Mihajlo Fedorov volt védelmi miniszter, Zelenszkij egykori közeli szövetségese, akinek júliusi menesztése már önmagában komoly belpolitikai feszültséget okozott.
Fedorov augusztus 18-án videóüzenetben állt elő azzal, hogy Ukrajnának meg kell találnia a háború alatti választások „jogi, biztonságos és reális” módját. Érvelése szerint a demokráciát nem lehet korlátlan ideig az orosz agresszió túszaként kezelni. Ez volt az első alkalom a 2022-es teljes körű orosz invázió kezdete óta, hogy egy ilyen súlyú ukrán politikus nyíltan háború alatti választást sürgetett.
Zelenszkij napokig nem válaszolt közvetlenül. Vasárnap azonban világossá tette, hogyan látja a helyzetet: szerinte ha Ukrajna jelenleg választási kampányba kezd, az állam belső egységét veszélyezteti. Úgy fogalmazott, hogy a háború közepén megtartott választás „cunami” lenne az ország számára, mert egymással szemben álló politikai táborokra szakítaná Ukrajnát éppen akkor, amikor az orosz hadsereg továbbra is támad.
Az ukrán jog jelenleg tiltja a választások megtartását hadiállapot idején. Ehhez jön a gyakorlati probléma, hogy ukránok milliói élnek külföldön, több millióan belső menekültek, rengetegen orosz megszállás alatt álló területen maradtak, miközben katonák százezrei szolgálnak a fronton. Egy olyan választás megszervezése, amelyen mindezek az emberek valóban és biztonságosan részt vehetnek, önmagában hatalmas feladat lenne. A közvélemény sem sürgeti egyértelműen a voksolást. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet augusztus 5-i kutatása szerint az ukránok 57 százaléka csak a harcok befejezése után tartana választást. Zelenszkij támogatottsága eközben továbbra is nagyjából 60 százalék körül mozog. Vagyis az országban van igény új politikai szereplőkre és változásra.
Zelenszkij nem zárta ki elvi alapon, hogy rendkívüli körülmények között mégis lehetne szavazni. Ehhez azonban szerinte a nyugati partnereknek olyan biztonsági garanciákat kellene adniuk, amelyek mellett a fronton szolgálók, a városokban élő civilek és a külföldre menekültek is részt vehetnének. Az elnök szerint ilyen konkrét tervet egyetlen partnerország sem tett le az asztalra.
Fedorov fellépése érdekes, hiszen sokáig Zelenszkij egyik legfontosabb fiatal reformerének számított, Ukrajna digitalizációjának arcává vált, majd a hadsereg technológiai modernizációjában és a drónhadviselés fejlesztésében kapott kulcsszerepet. Júliusi menesztése után Kijevben és más városokban tüntetések kezdődtek a visszahelyezéséért. A választási követelés azonban már saját támogatói között is megosztóvá vált, és a demonstrációk lendülete gyorsan csökkent.
A Kreml természetesen azonnal ráugrott a vitára. Dmitrij Peszkov szóvivő szerint Fedorov fellépése azt mutatja, milyen mély törésvonalak vannak az ukrán vezetésben. Moszkva régóta azt állítja, hogy Zelenszkij választás hiányában nem rendelkezik megfelelő legitimitással a béketárgyalásokhoz – ezt Kijev visszautasítja, és arra hivatkozik, hogy a hadiállapot alatt a választások törvényesen nem tarthatók meg. Ugyanakkor Fedorov fellépésével először vált igazán láthatóvá, hogy a háború negyedik éve után a politikai egység repedései is megjelentek. A kérdés most már ott van az ukrán politika asztalán, és valószínűleg nem fog eltűnni.
Források: Reuters, Zelenszkij vasárnapi nyilatkozata
