Ötven napja tette le miniszteri esküjét Vitézy Dávid, most pedig részletes szakmai beszámolóban foglalta össze, mit végzett eddig a közlekedési és beruházási tárca. A miniszter nem egyszerű eredménylistát adott, hanem egy nagyobb közlekedési fordulat képét vázolta fel: uniós pénzek hazahozatala, új HÉV- és InterCity-járművek, országos közlekedésszervező, újranyitott mellékvonalak, bővülő éjszakai agglomerációs közlekedés és a Közlekedési Múzeum újraindítása is szerepelt a beszámolóban.
A miniszter szerint az első ötven nap egyik legfontosabb ügye az uniós források hazahozatala volt. Vitézy Dávid arról beszélt, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások után jelentős források nyílhatnak meg Magyarország számára, amelyekből közlekedési fejlesztések is elindulhatnak.
A pénz egyik leglátványosabb része a vasúti járműbeszerzés lehet. A tervek szerint forrás jutna a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV, vagyis a H5-ös, H6-os és H7-es vonal járműcseréjére, valamint az InterCity-flotta jelentős részének megújítására. Ez különösen fontos azoknak, akik naponta utaznak az agglomerációból Budapestre, vagy rendszeresen használják az országos vasúti hálózatot.
Vitézy ugyanakkor azt is jelezte: az új járművek nem egyik napról a másikra érkeznek. A tenderek, a gyártás és a szállítás időt vesz igénybe, így az első látványos eredmények csak később jelenhetnek meg a síneken. A miniszter szerint azonban el kellett indulni ezen az úton, mert új járműrendelés nélkül nem lehet érdemi javulást várni.
A beszámoló egyik kulcspontja az országos közlekedésszervező létrehozása. Ez lényegében egy olyan, országos szemléletű rendszer lenne, amely jobban összehangolja a vasúti, buszos és elővárosi közlekedést. A cél az, hogy az utas ne külön-külön működő rendszerekkel találkozzon, hanem kiszámíthatóbb, egységesebb szolgáltatással.
A mindennapi utasok számára már most érzékelhető változás az éjszakai agglomerációs közlekedés bővítése. Július 1-jétől több irányban javultak a késő esti és éjszakai hazajutási lehetőségek Budapest környékén. A tárca szerint a cél az, hogy az agglomerációban élők ne csak nappal, hanem késő este is könnyebben és kiszámíthatóbban tudjanak közlekedni.
A beszámolóban szó esett a mellékvonalak újranyitásáról is. Augusztus 1-jétől újraindulhat a személyszállítás a Dombóvár és Komló közötti vasútvonalon, szeptember 1-jétől pedig a Miskolc-Tiszai pályaudvar és Tiszaújváros közötti vonalon térhet vissza a vasúti közlekedés. Ezek nemcsak közlekedési döntések, hanem jelképes ügyek is: olyan települések kerülhetnek vissza a vasúti vérkeringésbe, amelyeket korábban levágtak róla.
A közlekedési adatok nyilvánossága is visszakerült a hangsúlyos ügyek közé. Vitézy arról beszélt, hogy újraindították a Vonatinfót, fejlesztették a MÁV appot, helyreállították a késési adatok nyilvánosságát, és részletesebb tájékoztatást adnak az üzemzavarokról. Ez a vasúti közlekedésben nem apróság: aki késik, legalább tudni akarja, mi történik vele.
A Közlekedési Múzeum ügye szintén új lendületet kapott. A kormány döntése alapján a projekt újra Kőbányához, az Északi Járműjavítóhoz kötődhet, ahol egy korszerű, egész évben látogatható, 21. századi múzeum kialakítása kerülhet napirendre.
Vitézy Dávid ötvennapos beszámolója sok ígéretet és több konkrét lépést is tartalmaz. Van benne pénz, járműcsere, adatnyilvánosság, menetrendi javítás, mellékvonal-újranyitás és múzeumügy is.
Azonban most már nem a bejelentés, hanem a végrehajtás a legfontosabb kérdés. Az utas ebből annyit fog érezni, hogy jön-e a HÉV, működik-e a klíma az IC-n, van-e éjszakai hazajutás az agglomerációba, és megmondja-e valaki időben, ha borul a menetrend.
A közlekedési fordulat ígéretekben elindult. Most az jön, ami mindig nehezebb: sínre kell tenni.
Forrás: Vitézy Dávid teljes beszámolója videón
