Receptet írni és vacsorát készíteni két külön feladat, ahogyan egy műszaki leírás értelmezése sem azonos a hibás vezeték megjavításával. A mesterséges intelligencia munkahelyi szerepéről szóló kutatásokban egyre fontosabb ez a különbség. A 2025-ös vizsgálatok már jelezték, mely munkakörök feladatait érintheti a technológia, a 2026-ban megjelent elemzések pedig a tényleges használatról és a robotok korlátairól is részletesebb képet adtak.
Sok dolgozót foglalkoztat, mennyit ér majd a tudása néhány év múlva, ha a mesterséges intelligencia egyre több feladatban segít. A válasz szakmánként, sőt egyetlen munkakörön belül is eltérhet. Előfordulhat, hogy az ügyintézés vagy az előkészítés jelentősen egyszerűsödik, miközben a munka legfontosabb gyakorlati része továbbra is szakembert kíván.
Ezt már a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO és a lengyel NASK 2025 májusában megjelent vizsgálata is hangsúlyozta. Megállapításuk szerint világszerte minden negyedik dolgozó olyan foglalkozásban dolgozott, amelynek legalább egy részét érintheti a generatív mesterséges intelligencia. Ebből azonban nem következett ugyanennyi munkahely megszűnése: a kutatók inkább a feladatok átalakulását tartották valószínűnek.
Az elméleti lehetőségtől a valódi használatig
Tavaly már a mindennapi alkalmazást is vizsgálták. A Microsoft júliusban megjelent kutatása kétszázezer, személyes adatoktól megtisztított Copilot-beszélgetést elemzett. Arra keresték a választ, milyen munkatevékenységekhez használják az emberek a rendszert és milyen feladatokban nyújt segítséget. Ez közelebb vitt a gyakorlathoz, de továbbra sem azt mérte, hány embert helyettesítettek vele a munkáltatók.
Az Anthropic 2026 márciusában közzétett elemzése az elméleti képességeket a Claude megfigyelt munkahelyi használatával vetette össze. Jelentős különbséget találtak aközött, mire lehetne elvileg alkalmazni a technológiát és milyen feladatokban használják ténylegesen. A szakácsok, motorkerékpár-szerelők, pultosok és vízimentők teendői például olyan ritkán jelentek meg a vizsgált adatokban, hogy nem érték el a kutatás mérési küszöbét.
Egy étteremben jól jöhet a segítség az étlap tervezéséhez vagy a készletadatok feldolgozásához. Amikor azonban egyszerre érkeznek a rendelések, elfogy egy alapanyag vagy meghibásodik egy berendezés, a konyhai csapatnak kell megoldania a helyzetet. Hasonló a különbség a javítóműhelyben is: műszaki információt kereshet a szoftver, a hibás alkatrészt viszont meg kell vizsgálni és ki kell cserélni.
A márciusi tanulmány a foglalkoztatási következményeket is elemezte. Nem mutatott ki általános munkanélküliség-emelkedést a magasabb AI-kitettségű dolgozóknál, ugyanakkor talált arra utaló jeleket, hogy az érintett foglalkozásokban lassulhatott a fiatalok felvétele. Ez arra figyelmeztet, hogy a változás akár az új belépők lehetőségeiben is megjelenhet, mielőtt széles körű állásvesztés látszana.
A fizikai munkánál más akadályokba ütközik a technológia
Újabb szempontot adott az Anthropic szeptemberben megjelent robotikai kutatása, amely amerikai foglalkozások fizikai feladatait vizsgálta. Az értékelés szerint az ápolás és az általános javítási munka kevésbé kitett a jelenlegi robotoknak, mint például egyes raktári tevékenységek. Sok gép ugyanis rendezett, kiszámítható környezetben boldogul jól, miközben az emberek munkája gyakran éppen az alkalmazkodásról szól.
Betegágy mellett a segítségnyújtást a beteg pillanatnyi állapotához kell igazítani. Mozgatás közben figyelni kell a fájdalmára, a reakcióira és arra, mennyire tud együttműködni. Egy régi épületben dolgozó szerelő pedig sokszor csak a feltárás után látja, milyen állapotban vannak a vezetékek és hogyan férhet hozzájuk biztonságosan. Az ilyen feladatoknál a kézügyesség és a helyzetfelismerés együtt számít.
Fizikai szakmákon belül is nagyok azonban a különbségek. A kanadai statisztikai hivatal 2026 januárjában megjelent tanulmánya szerint több szakmunka kevésbé kitett az AI-nak, miközben ismétlődő műveletei gépesíthetők lehetnek. Azonos alkatrészek gyártósori hegesztése például más körülmények között zajlik, mint egy sérült szerkezet egyedi, helyszíni javítása.
A két év kutatásaiból nem lehet pontosan megmondani, mennyivel több szakembert helyettesítettek 2026-ban, mint 2025-ben.
Abban viszont részletesebb lett a kép, hol húzódnak a jelenlegi határok: a digitális háttérfeladatok könnyebben átalakulhatnak, mint a változó környezetben végzett, közvetlen emberi figyelmet igénylő munka. Szerelőknek, ápolóknak és szakácsoknak az új eszközök elsősorban a munkájuk egy részében jelenthetnek segítséget, miközben gyakorlati tudásukra továbbra is szükség van.
Források: ILO–NASK, 2025, Microsoft Research, 2025, Anthropic – munkaerőpiaci elemzés, 2026, Anthropic – robotikai kutatás, 2026, Statistics Canada, 2026
