Öt nappal azután, hogy nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Stofa György ellen az MNB-botrányban, a Honvédelmi Minisztérium egyik háttérintézménye 661 millió forintos bútorbeszerzési szerződést kötött az üzletember érdekeltségébe tartozó vállalattal. A Matolcsy Ádám üzlettársaként ismert, korábban jegybanki alapítványi vagyont kezelő cég élén is megfordult Stofát október 21. óta keresik a hatóságok. A honvédelmi tárca szerint a beszerzés szabályos volt, és a legkedvezőbb ajánlatot tevő konzorciumot választották. A történet azonban súlyos kérdéseket vet fel az állami közbeszerzések ellenőrzéséről.
A 24.hu tárta fel, hogy a Ruszin-Szendi Romulusz vezette Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala október 26-án két szerződést kötött a Gyulai „Fafém” Bútor Zrt. és a miskolci Iroda 2000 Kft. alkotta konzorciummal. Az összesen bruttó 661 millió forintos megbízás irodai székek szállítására és beépíthető szekrények gyártására vonatkozik. A szerződések időpontja különösen figyelemre méltó. Október 21-én ugyanis már nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Stofa György és Matolcsy Ádám ellen az MNB alapítványi vagyonát érintő büntetőügyben. Stofa egy közvetítő társaságon keresztül 99 százalékban tulajdonolja a Gyulai „Fafém” Bútor Zrt.-t. A honvédelmi beszerzés tehát akkor valósult meg, amikor a nyomozó hatóságok már keresték a szerződő konzorcium egyik tagjának meghatározó tulajdonosát.
A Matolcsy-kör egyik ismert szereplője
Stofa György neve évek óta összekapcsolódik Matolcsy Ádám üzleti kapcsolatrendszerével. Az üzletember korábban a jegybanki alapítványokhoz kapcsolódó vagyont kezelő Optima Zrt. vezérigazgatója is volt, így személye az MNB-vagyon körüli vizsgálatokban is jelentős szerepet kapott. Az ügyészségi vizsgálatok középpontjában az áll, hogyan kezelték a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül felhalmozott közpénzeket, és történtek-e olyan pénzügyi műveletek, amelyek jogellenesen változtatták meg a vagyon feletti rendelkezést.
A nyomozás során októberben Matolcsy György volt jegybankelnököt őrizetbe vették, majd fiával, Matolcsy Ádámmal és Stofa Györggyel szemben is elfogatóparancsot bocsátottak ki. Ebben a helyzetben különösen lényeges kérdés, hogy milyen ellenőrzés előzte meg a honvédelmi szerződések aláírását, és milyen jogi lehetőségei lettek volna a minisztériumnak az üzleti kapcsolat felülvizsgálatára.
A minisztérium szerint a legolcsóbb ajánlatot választották
A Honvédelmi Minisztérium a Telex megkeresésére reagálva közölte, hogy a beszerzés egy korábban kialakított központi közbeszerzési rendszer keretében történt. A tárca szerint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság még 2025-ben, az Orbán-kormány idején indította azt a központosított eljárást, amelyben a Gyulai „Fafém” Bútor Zrt.-t is magába foglaló konzorcium jogosult beszállítóvá vált. A mostani konkrét megrendelés során a konzorcium adta a legkedvezőbb ajánlatot, és a minisztérium szerint a hatályos beszerzési szabályok alapján nem volt lehetőségük más szállítót választani. A tárca arra is hivatkozott, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nem zárta ki a céget a közbeszerzési rendszerből.
Egy másik, 731 milliós megbízás is előkerült
A 24.hu a honvédelmi bútorbeszerzések között egy másik jelentős megállapodást is azonosított. Október 29-én a Védelemgazdasági Hivatal további 731 millió forint értékben szerződött az IMG Office Kft. és a Garzon Novum Kft. konzorciumával. A két szerződés értéke együttesen megközelíti az 1,4 milliárd forintot. Fontos ugyanakkor, hogy a második megállapodás más vállalatokkal jött létre, így nem állítható, hogy annak összege is Stofa György érdekeltségéhez került. A beszerzések hátterében egy nettó 50 milliárd forintos korábbi keretmegállapodás áll. Ez nem azt jelenti, hogy a most érintett vállalatoknak ekkora összeget fizettek ki, hanem azt, hogy a központosított beszerzések egy ilyen nagyságrendű keretrendszerben zajlanak.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a 24.hu megkeresésére megerősítette az október 26-i szerződéskötést. A rendelkezésre álló tájékoztatás alapján a KEF elektronikus rendszerében a megkeresés időpontjáig nem szerepelt rögzített teljesítés.
A történet egyik nyitott kérdése, hogy pontosan mikor és milyen feltételekkel teljesülnek a megrendelések, illetve megtörténik-e a kifizetés a körözés alatt álló üzletember érdekeltségének? A honvédelmi tárca szabályos közbeszerzésre hivatkozik, miközben a szerződés időzítése és a tulajdonosi háttér a nyilvánosság számára is indokolttá teszi a részletes elszámolást. Hogyan lehetséges, hogy egy jelentős állami intézmény több százmillió forintos szerződést köt egy olyan vállalattal, amelynek meghatározó tulajdonosát már napok óta nemzetközi elfogatóparancs alapján keresik?
