Tizenegy év alatt összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki a magyar sport-TAO rendszerében. A Miniszterelnökség által most közzétett hivatalos adatriportból végre országos összehasonlításban látható, kik a rendszer legnagyobb kedvezményezettjei, és hogyan épült fel a sportfinanszírozás ezen gigantikus szelete. A lista élén álló országos szövetségek mögött közvetlenül az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, a Puskás Akadémia fenntartója végzett, 45 milliárd forinttal. Ezzel egyetlen utánpótlás-nevelő szervezet szinte ugyanakkora támogatási kerethez kapcsolódott, mint a teljes magyar kosárlabdasport országos szövetsége.
A hivatalos kormányzati összesítés szerint a 2015/16-os és a 2025/26-os támogatási időszak között 3119 kedvezményezettet azonosítottak a hat látvány-csapatsportág társaságiadó-kedvezményből finanszírozott rendszerében. A feldolgozott 28 712 adatsor, az átfedések kiszűrése után 28 688 önálló sportfejlesztési programot tartalmaz. A labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda támogatásait összesítő jelentés minden korábbinál áttekinthetőbb képet ad a pénzek elosztásáról. A több mint ezermilliárdos rendszerben országos szövetségek, akadémiák, hivatásos klubok és kisebb helyi sportegyesületek egyaránt szerepelnek, a támogatási rangsor élén azonban hatalmas összegek összpontosulnak.
A TAO-rendszer legnagyobb kedvezményezettjei
A támogatási rangsor első három helyét az országos sportági szakszövetségek foglalják el, amelyek saját programjaik mellett sportáguk számos egyesületének működését és fejlesztését is koordinálják. A negyedik helyen viszont egyetlen alapítvány áll.
| Helyezés | Szervezet / szövetség | Támogatási igazolások összértéke |
|---|---|---|
| 1. | Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) | kb. 120 milliárd Ft |
| 2. | Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) | kb. 56 milliárd Ft |
| 3. | Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) | kb. 49 milliárd Ft |
| 4. | Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány | kb. 45 milliárd Ft |
A négy legnagyobb szereplőhöz a kerekített adatok alapján összesen mintegy 270 milliárd forintnyi támogatási igazolás kapcsolódik. Ez a vizsgált tizenegy év teljes összegének közel egyötöde. A rangsor élén álló Magyar Labdarúgó Szövetség 120 milliárdja önmagában is kiemelkedik, hiszen az országos kézilabda- és kosárlabda-szövetség együttes, mintegy 105 milliárdos összegét is meghaladja. A szövetségek mögött azonban különösen feltűnő a felcsúti alapítvány negyedik helyezése, hiszen 45 milliárdos keretével a teljes országos rangsor élmezőnyében szerepel.
A felcsúti számok súlya
A Puskás Akadémiát működtető felcsúti alapítvány 45 milliárd forintos összege egészen rendkívüli arányokat mutat. Ez az egyetlen utánpótlás-nevelő szervezet mindössze négymilliárd forinttal maradt el a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége mögött, miközben utóbbi egy teljes sportág országos működésében és fejlesztésében tölt be meghatározó szerepet. A felcsúti alapítványhoz kapcsolódó igazolások értéke a teljes, 1408 milliárdos rendszer több mint három százalékát teszi ki. A különbség még látványosabb, ha figyelembe vesszük, hogy az országos összesítés több mint háromezer kedvezményezettet tartalmaz.
A 45 milliárd forint ráadásul nem a felcsúti alapítvány teljes TAO-történetét mutatja. A rendszer 2011-es indulását követő első négy támogatási idény adatai nem szerepelnek a mostani kormányzati jelentésben, mert a Miniszterelnökség szerint 2015/16-tól állnak rendelkezésre megfelelően dokumentált elektronikus adatok. A most közzétett összeg tehát a támogatási rendszer működésének csak egy meghatározott, tizenegy idényt felölelő szakaszára vonatkozik. A korábbi évekkel együtt a felcsúti szervezethez kapcsolódó történelmi támogatási összeg ennél nagyobb lehet.
A Puskás Akadémia és a Pancho Aréna az elmúlt másfél évtizedben a magyar sportfinanszírozás visszatérő vitáinak középpontjában állt. A felcsúti sportközpont fejlesztése, az akadémia létesítményei és az utánpótlás-nevelésre fordított milliárdok rendszeresen szerepeltek a nyilvánosság előtt. A mostani adatgyűjtés jelentősége, hogy az alapítvány támogatási adatai immár ugyanabban az országos összesítésben vizsgálhatók, mint a többi látvány-csapatsportág legnagyobb kedvezményezettjeié.
Az összegek a kiadott támogatási igazolásokat jelentik. A Miniszterelnökség jelentése szerint a különböző nyilvántartások nem minden esetben mutatják meg a ténylegesen beérkezett és felhasznált pénzeket, a sportági szövetségek és akadémiák pedig egyes forrásokat más szervezeteknek is továbbadhattak. A 45 milliárdos felcsúti adat így a jóváhagyott támogatási igazolások nagyságrendjét mutatja, amely mögött az egyes programok tényleges finanszírozását és elszámolását külön lehet vizsgálni.
Hogyan működött a milliárdok elosztása?
A sport-TAO rendszere 2011-ben indult. A konstrukció lehetővé tette, hogy a nyereséges vállalkozások a társasági adójukhoz kapcsolódó kedvezmény fejében sportfejlesztési programokat támogassanak. A cégek így nem közvetlen állami pályázaton keresztül, hanem adókedvezményhez kapcsolódó támogatásokkal juttattak forrásokat a sportszervezetekhez. A pénzből utánpótlás-nevelést, sporteszközök beszerzését, pályák és csarnokok felújítását, új létesítmények építését, valamint meghatározott működési költségeket is finanszírozhattak.
A rendszerben a sportfejlesztési program jóváhagyása és a vállalati támogatás megszerzése külön folyamat volt. Az egyesületek és akadémiák elkészítették támogatási kérelmeiket, amelyek elbírálásában a sportági szövetségek, illetve az adott időszakban illetékes minisztériumok játszottak szerepet. A jóváhagyott programokhoz a sportszervezeteknek támogató vállalkozásokat is kellett találniuk. Ezért fordulhatott elő, hogy egy több százmillió forintos kerettel jóváhagyott beruházás végül nem valósult meg az eredetileg tervezett formában, vagy a programot később módosítani kellett.
A döntési és finanszírozási folyamat az évek során többször változott. Az országos sportági szövetségek a hozzájuk tartozó sportszervezetek programjainak elbírálásában kaptak szerepet, míg bizonyos kiemelt szervezetek és sportakadémiák támogatásai minisztériumi jóváhagyáshoz tartoztak. A nagy értékű beruházások esetében további szakmai, pénzügyi és hatósági vizsgálatokra is szükség lehetett. A programok ellenőrzése pedig nem ért véget a támogatási igazolás kibocsátásával: a források felhasználását elszámolások és ellenőrzési eljárások követték.
Stadionépítések, akadémiák és a működés milliárdjai
A TAO-rendszer egyik leglátványosabb eredménye a sportlétesítmények számának növekedése volt. A támogatásokból országszerte labdarúgópályák, sportcsarnokok, edzőközpontok és utánpótlás-létesítmények épültek vagy újultak meg. A konstrukció azonban korántsem kizárólag az építkezésekről szólt: számos klub az utánpótlás-nevelési feladataihoz, eszközbeszerzéseihez és működéséhez is ilyen forrásokat használt.
A beruházási hullám másik oldalát most maga a Miniszterelnökség emelte ki. A kormány október 28-i közleménye szerint a sport-TAO hozzájárult a rendszerváltás után eltűnt vagy leromlott sportlétesítmények pótlásához, a létesítményszám drasztikus növekedése azonban fenntarthatósági problémákat okozott. Az újonnan megépült csarnokokat, stadionokat és edzőközpontokat ugyanis működtetni, fűteni, karbantartani kell, a korszerű sportinfrastruktúra pedig folyamatos személyi és technikai ráfordítást igényel.
A Miniszterelnökség értékelése ennél is tovább megy: a kormány szerint a sport-TAO több tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat, társadalmi megtérülése pedig nem állt arányban a ráfordított közpénz mértékével. Ez különösen figyelemre méltó megállapítás annak fényében, hogy a rendszert másfél évtizeddel ezelőtt éppen a magyar sport fejlesztésének egyik legfontosabb finanszírozási eszközeként vezették be.
A támogatások nagyságrendje mellett az elszámolások is komoly kérdéseket vetettek fel. Az Esti Hírlap korábban részletesen beszámolt arról, hogy több mint 21 milliárd forint TAO-támogatást követelnek vissza sportszervezetektől az ellenőrzések nyomán. A visszakövetelések külön eljárásokhoz és elszámolási problémákhoz kapcsolódnak, az új országos támogatási rangsor pedig a források eloszlását teszi vizsgálhatóvá.
A Miniszterelnökség interaktív adatriportja megmutatja a legnagyobb országos kedvezményezettek rangsorát, de a támogatások földrajzi eloszlása is vizsgálható, így az is összehasonlítható, mely településeken és térségekben milyen nagyságrendű sportfejlesztési programok jelentek meg. A földrajzi adatok érdekesek lehetnek a kisebb települések és a nagy sportakadémiai központok összevetésénél. Egy országos sportági szövetség támogatásai számos városban és egyesületnél hasznosulhatnak, miközben egy helyi akadémia vagy klub programjai jóval szűkebb földrajzi területhez kapcsolódnak. A most megnyitott adatbázis lehetőséget ad arra, hogy a korábban külön-külön ismert támogatási összegek országos térképen is megjelenjenek. A teljes adatállományból azonban a további kedvezményezettek, a települések és az egyes sportágak támogatási szerkezete is feltárható.
A kormány 2027-től megszünteti a jelenlegi sport-TAO finanszírozást, amelynek helyére 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatási rendszer lép. A Miniszterelnökség szerint az új modellben követhetővé kívánják tenni a sportcélú közpénzek útját, és a támogatások eredményességét konkrét szempontok, köztük a sportolási lehetőségek és az utánpótlás-nevelés alapján akarják számon kérni.
1400 milliárd forintnyi támogatási igazolásának adatai bárki számára elérhetők a Miniszterelnökség hivatalos sport-TAO adatriportjában.
