Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődött a szombat Franciaországban: a hatóságok 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítanak az újabb országos demonstrációk miatt, miközben Párizs több világhírű kulturális intézménye ki sem nyitott. A Louvre, az Orsay Múzeum és a Picasso Múzeum zárva tart, a luxusüzletek kirakatait védőburkolatokkal erősítik meg, a rendőrség pedig páncélozott járművekkel, vízágyúkkal és különleges egységekkel készül az esetleges rendbontásokra. Az előző hétvége súlyos zavargásai után a francia kormány attól tart, hogy a megélhetési költségek, az oktatás helyzete és a közszolgáltatások miatt szervezett tiltakozások ismét erőszakba torkollhatnak.
Aligha lehetne látványosabb jele a Franciaországban kialakult feszültségnek, mint hogy szombaton zárva marad a világ egyik leglátogatottabb múzeuma. A Louvre hivatalosan bejelentette, hogy az október 24-re tervezett párizsi demonstrációk miatt rendkívüli módon felfüggeszti a látogatók fogadását. Az előzetesen jegyet váltók automatikusan visszakapják a pénzüket, a turisták pedig hiába érkeznek a múzeumhoz, ezen a napon nem tekinthetik meg a gyűjteményeket.
A döntés korántsem csak a Louvre-t érinti. A Musée d’Orsay, a Musée national Picasso-Paris, az Orangerie és több más jelentős párizsi kulturális intézmény szintén bezárt, miközben a Grand Palais programjait is érintik a biztonsági korlátozások. Az Art Basel Paris nemzetközi művészeti vásár hétvégi rendezvényei ugyancsak elmaradnak. A kulturális életben bevezetett rendkívüli intézkedések jól mutatják, hogy a hatóságok ezúttal nem csupán néhány forgalmas csomópont vagy kormányzati épület környékén számítanak problémákra.
Laurent Nuñez francia belügyminiszter bejelentése szerint országszerte mintegy 70 ezer rendőrt és csendőrt vezényelnek szolgálatba, vagyis körülbelül tízezerrel többet, mint az előző hétvégén. A rendőrség páncélozott járművekkel, vízágyúkkal, helikopterekkel, megfigyelődrónokkal és különleges bevetési egységekkel készül. A kormány célja, hogy megakadályozza a múlt szombati erőszakhullám megismétlődését, amikor több városban üzleteket fosztottak ki, kirakatokat törtek be, épületeket rongáltak meg, és súlyos összecsapások alakultak ki a tüntetők egy része és a rendőrök között.
A franciaországi beszámolónkban már részletesen bemutattuk az előző napok zavargásait és politikai következményeit. Az október 24-i újabb mozgósítás azonban azt jelzi, hogy a tiltakozáshullám nem csillapodott le, a hatóságok pedig a korábbiaknál is jelentősebb erőkkel készülnek a hétvége eseményeire. A tiltakozások hátterében egyszerre több társadalmi feszültség húzódik meg. A megélhetési költségek emelkedése, az oktatással kapcsolatos elégedetlenség, a közszolgáltatások helyzete és a rendőri fellépés körüli viták különböző csoportokat vittek az utcára. A mostani demonstrációkhoz diákok, szakszervezeti aktivisták és a korábbi sárgamellényes mozgalom résztvevői is csatlakoznak. A tüntetők követelései nem mindenütt azonosak, és az országos tiltakozások szervezőit sem lehet egyetlen politikai mozgalomként kezelni.
A kormány ugyanakkor attól tart, hogy a békés felvonulásokat ismét kihasználhatják erőszakos csoportok. Az előző hétvégi események után több városban jelentős károk maradtak, a rendőrség pedig különösen az üzletek, középületek és közlekedési csomópontok védelmét tartja fontosnak. Párizs egyes részein ideiglenes éjszakai kijárási korlátozások is érvényben vannak, a szombati felvonulások miatt pedig további közlekedési fennakadásokra lehet számítani. A főváros elegáns bevásárlóutcáin a kereskedők már a demonstrációk előtt készülődni kezdtek. Több luxusüzlet védőlapokkal fedte le kirakatait, mások biztonsági őröket fogadtak, vagy úgy döntöttek, hogy a megszokottnál korábban bezárnak. A múlt heti fosztogatások és rongálások után sok vállalkozás nem akarja megkockáztatni, hogy újabb veszteségek érjék.
A tiltakozások nem korlátozódnak Párizsra. Franciaország több nagyvárosában is demonstrációkat szerveznek, miközben Lyonban, Nizzában és Montpellier-ben bizonyos megmozdulásokat a hatóságok megtiltottak vagy korlátoztak. Különösen nagy figyelem irányul Orléans-ra, ahol Marine Le Pen politikai pártjának rendezvényével egy időben széles körű ellenzéki és civil tiltakozást hirdettek meg. A szervezők több tízezer résztvevőre számítanak, a rendőrség pedig itt is jelentős erőkkel készül.
A helyzet politikai súlyát növeli, hogy a megélhetési és oktatási követelések mellett egyre élesebben vetődik fel a gyülekezési szabadság kérdése is. A kormány szerint az erőteljes rendőri jelenlét a polgárok és a közintézmények biztonságát szolgálja, a korlátozásokat bíráló szervezetek viszont attól tartanak, hogy a rendbontásokra hivatkozva a békés demonstrációkat is ellehetetlenítik.
