Megérkezett a fővároshoz az a 120 milliárd forintos egyszeri állami támogatás, amelyről október elején állapodott meg Budapest és a kormány. A teljes összeg azonban nem maradt a városnál: a főváros 2026-ra még fennálló, 90 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulását levonták, így jelenleg 30 milliárd forint áll a Fővárosi Önkormányzat rendelkezésére. A támogatás folyósításával egy időben életbe lép a megállapodás másik fontos része is: Budapest eláll a szolidaritási hozzájárulás miatt indított perektől.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója október 22-én egy háttérbeszélgetésen közölte, hogy az állami támogatás átutalása megtörtént. A 120 milliárd forintból ugyanakkor 90 milliárdot nem utaltak át a főváros számlájára, mert ezt az összeget a még fennálló idei szolidaritási hozzájárulás rendezésére számolták el. A fennmaradó 30 milliárd forintból 25 milliárdot állampapírban kötöttek le, további 5 milliárd forint pedig készpénzként áll az önkormányzat rendelkezésére.
A mostani utalás a kormány és a főváros október elején kötött szélesebb megállapodásának része. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa úgy határozott, hogy Budapest 120 milliárd forintos egyszeri támogatást kap, amelyet a 2025-ös és 2026-os költségvetési befizetések teljesítése mellett fennálló tartozások és más kötelezettségek rendezésére fordíthat. A főváros ezzel párhuzamosan vállalta, hogy lezárja a szolidaritási hozzájárulás miatt indított jogvitákat.
Korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt Budapest és az állam között hónapokon át komoly jogvita zajlott. Februárban a bíróság ideiglenes intézkedéssel megtiltotta a fővárosi pénzek újabb inkasszóját, és egy korábban levont, több mint 10 milliárd forintos összeg visszafizetéséről is rendelkezett. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a bírósági döntést és annak hátterét.
A jogvita később újabb fordulatot vett. Az Alkotmánybíróság októberben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette annak a veszélyhelyzeti kormányrendeletnek több rendelkezését, amely a szolidaritási hozzájáruláshoz kapcsolódó bírósági eljárásokat is érintette. A testület nem magát a szolidaritási hozzájárulást semmisítette meg, hanem olyan szabályokat, amelyek a folyamatban lévő perek és a jogorvoslat lehetőségét befolyásolták. Erről az Alkotmánybíróság döntése után külön cikkben írtunk.
A most megérkezett támogatással ezeknek a jogvitáknak a lezárása is megkezdődik. Kiss Ambrus közlése szerint a főváros „élesíti” a perektől való elállást, vagyis a megállapodásnak megfelelően megszüntetik a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt folyamatban lévő eljárásokat. A főigazgató ugyanakkor arra is utalt, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntése után a szolidaritási hozzájárulás rendszerét hosszabb távon új alapokra kell helyezni.
A 120 milliárdos megállapodás jóval többről szól
A pénzügyi egyezség nem kizárólag az egyszeri támogatást rendezi. A kormány vállalta, hogy átalakítja a szolidaritási hozzájárulás szabályait, így Budapestnek 2027-ben az ideinél kisebb összeget kell majd fizetnie. A főváros ezzel párhuzamosan legalább 20 milliárd forintos működési kiadáscsökkentést vállalt, új, jelentős működési kötelezettséget pedig csak akkor vehet magára, ha annak saját forrásból biztosított fedezete van. A megállapodás részeként a kormány költségvetési felügyelőt is kijelöl a Fővárosi Önkormányzathoz.
Az egyezséghez további, Budapest működését alapvetően érintő változások is kapcsolódnak. Már beszámoltunk arról, hogy a csomag részeként a fővárosi közlekedésszervezés és a parkolási rendszer is átalakulhat. A parkolás központosításának terve több kerületi polgármester tiltakozását váltotta ki, mert attól tartanak, hogy a kerületek jelentős bevételtől eshetnek el. A parkolási rendszer körül kialakult konfliktusról és a 120 milliárdos megállapodás részleteiről korábban itt írtunk.
A BKK jövője szintén a következő döntések között szerepel. A Fővárosi Közgyűlés október 30-i ülésén kerülhet napirendre annak a rendszernek az előkészítése, amelyben a Budapesti Közlekedési Központ regionális, az állammal közös közlekedésszervezővé alakulna. Ez a változás már túlmutat a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetének rendezésén, és hosszabb távon Budapest, valamint az agglomeráció közösségi közlekedésének irányítását is átalakíthatja.
A főváros pénzügyi mozgástere ugyanakkor a most rendelkezésére álló 30 milliárd forint ellenére sem tekinthető változatlannak. Kiss Ambrus jelezte, hogy az iparűzési adóbevételek beérkezése és a folyamatos önkormányzati kifizetések miatt az összeg a következő hetekben folyamatosan változik majd. Teljesült a kormány és Budapest között létrejött pénzügyi megállapodás egyik legfontosabb vállalása, és ezzel lezárulhat a szolidaritási hozzájárulás körül évek óta húzódó jogviták egy része.
Forrás: Fővárosi Önkormányzat; Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa; Magyarország Kormánya; Kiss Ambrus háttérbeszélgetése / MTI.
