Súlyos pénzügyi válság fenyegeti Dunaújvárost, ahol a városvezetés szerint 2027 januárjára akár fizetésképtelenné is válhat az önkormányzat, ha nem sikerül rendezni a kieső bevételek és a lejáró pénzügyi kötelezettségek ügyét. A Dunaferr összeomlása, a Hankook gyárhoz kapcsolódó iparűzésiadó-bevételek elvesztése és a korábban felvett hitelek együttesen olyan terhet jelentenek, amely már a város mindennapi működését is veszélyeztetheti. A városvezetés legalább négymilliárd forintos rendkívüli állami segítséget tart szükségesnek a helyzet kezeléséhez. Ennek hiányában több száz önkormányzati dolgozó bérének kifizetése és a közszolgáltatások folyamatos működtetése is veszélybe kerülhet.
Néhány hónapon belül olyan pénzügyi helyzetbe kerülhet Dunaújváros önkormányzata, amelyben már a legalapvetőbb működési kiadások teljesítése is nehézséget okozhat. A városvezetés figyelmeztetése szerint a település költségvetését az elmúlt években egymást követő gazdasági veszteségek gyengítették meg, miközben a korábban vállalt hitelkötelezettségeket is rendezni kell. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a város hosszú időn át jelentős bevételekre számíthatott a helyi iparból, ezeknek a forrásoknak egy része azonban mára megszűnt vagy kikerült az önkormányzat rendelkezése alól.
A pénzügyi nehézségekről Medgyesi Miklós, a dunaújvárosi polgármesteri hivatal kabinetirodájának vezetője beszélt. Az október 22-én ismertetett sajtóbeszámolók szerint a kabinetvezető arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzat mozgástere annyira beszűkült, hogy érdemi segítség nélkül januárra fizetésképtelenné válhat. Ez egyelőre a városvezetés által előre jelzett kockázat, vagyis Dunaújváros még nem került hivatalosan megállapított fizetésképtelen helyzetbe. A figyelmeztetés ugyanakkor azt jelzi, hogy a következő hónapokban a város működését meghatározó pénzügyi döntésekre lehet szükség.
Dunaújváros gazdasági helyzetének romlása nem egyetlen év alatt következett be. A település már korábban is jelentős pénzügyi kötelezettségeket vállalt, amelyek teljesítése a mostani bevételkiesések mellett egyre nagyobb terhet jelent. Medgyesi Miklós a korábbi időszakot felidézve arról beszélt, hogy a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választások idején is komoly pénzügyi kiadások terhelték a várost. Állítása szerint az akkori vezetés egyes fejlesztések finanszírozására mintegy másfél milliárd forintnyi hitelt vett fel. A 2019-es önkormányzati választásokat követően az új városvezetés kiadáscsökkentéssel és a gazdálkodás átszervezésével igyekezett javítani a költségvetés egyensúlyát, a következő években azonban olyan gazdasági folyamatok indultak el, amelyek tovább szűkítették a város pénzügyi lehetőségeit.
Az egyik legjelentősebb változást a különleges gazdasági övezetek kialakítása jelentette. A Hankook Tire Magyarország Kft. rácalmási gyárához kapcsolódó iparűzésiadó-bevételek egy része 2021-től már nem Dunaújváros költségvetésébe folyt be. A kabinetvezető szerint ez éves szinten mintegy 1,2 milliárd forintos kiesést jelentett az önkormányzat számára. A változás különösen érzékenyen érintette a települést, hiszen a helyi iparűzési adó hosszú időn keresztül a városi költségvetés egyik meghatározó bevételi forrása volt. Az ipari vállalatok gazdasági teljesítményéből származó bevételek tették lehetővé számos önkormányzati feladat és fejlesztés finanszírozását, ezek csökkenésével azonban egyre nehezebbé vált a korábbi kiadási szint fenntartása.
A Dunaferr összeomlása és az elmaradó adóbevételek milliárdos veszteséget okoztak
A Hankookhoz kapcsolódó adóbevételek elvesztésénél is súlyosabb következményekkel járt a Dunaferr elhúzódó válsága. A vasmű évtizedeken át Dunaújváros gazdaságának központi szereplője volt, amely közvetlenül több ezer embernek biztosított munkát, és számos helyi vállalkozás, beszállító, valamint szolgáltató működését is meghatározta. A vállalat pénzügyi nehézségeinek elmélyülése, majd a termelés összeomlása ezért nemcsak az alkalmazottakat és családjaikat érintette, hanem a város egész gazdasági környezetét is. A korábban kiszámítható vállalati adóbevételek elmaradása mellett a kapcsolódó gazdasági tevékenységek visszaesése is megjelent az önkormányzat pénzügyi helyzetében.
Medgyesi Miklós a Dunaferr válságának előzményeit ismertetve arról számolt be, hogy az önkormányzat korábban több alkalommal biztosított fizetési könnyítést a nehéz helyzetbe került vállalatnak. A városvezetés ezzel részben azt kívánta elősegíteni, hogy a társaság rendelkezésére álló forrásokból a munkavállalói bérek kifizetése is biztosítható legyen. A vasmű gazdasági helyzetének romlását azonban ezek az intézkedések sem tudták megállítani, a vállalat működésének összeomlása pedig az önkormányzat számára is jelentős követeléseket és elmaradó bevételeket hagyott maga után.
A kabinetvezető által ismertetett számítások szerint a Dunaferr-csoporthoz kapcsolódó pénzügyi veszteségek és bevételkiesések összesen mintegy 11 milliárd forintot tehetnek ki. Ebből több mint négymilliárd forintot jelentenek azok a hitelezői igények, amelyeket a város a vállalatcsoporttal szemben tart nyilván, míg közel hétmilliárd forintra becsülik a megszűnő működésből és a korábbi bevételek elmaradásából eredő veszteségeket. A Dunaferrrel összefüggő pénzügyi hátrányokat és a különleges gazdasági övezet kialakításával elveszített adóbevételeket együttesen számolva a városvezetés mintegy 18 milliárd forintos veszteségről beszél. Ez az összeg több év alatt kialakult követeléseket és bevételkieséseket foglal magában, ezért nem azonos a város jelenlegi tartozásával vagy egyetlen költségvetési év hiányával.
A Dunaferr megszűnésének következményei a mai napig érezhetők a térségben. A vasmű területén fennmaradt létesítmények állagmegóvása és az iparbiztonsági feladatok ellátása továbbra is jelentős költségekkel jár, amelyek finanszírozásához korábban állami forrásokat is biztosítottak. A kormány a fennmaradt ipari létesítmények fenntartásához és a szükséges biztonsági intézkedésekhez kapcsolódóan is hozott döntéseket. Ezek azonban elsősorban a vasmű területén szükséges feladatok ellátását szolgálták, és nem pótolták az önkormányzat által elveszített iparűzésiadó-bevételeket.
Állami segítség nélkül a bérek kifizetése és a közszolgáltatások is veszélybe kerülhetnek
A város pénzügyi nehézségeit tovább fokozza, hogy a csökkenő bevételek mellett a korábban felvett hitelekből eredő kötelezettségeket is teljesíteni kell. Az önkormányzatnak egyszerre kell előteremtenie a városüzemeltetéshez, az intézmények működtetéséhez és a bérek kifizetéséhez szükséges forrásokat, miközben a lejáró pénzügyi kötelezettségek rendezése is jelentős összegeket igényel. A városvezetés szerint a jelenlegi folyamatok változatlan fennmaradása esetén 2027 januárjára olyan helyzet alakulhat ki, amelyben az önkormányzat már nem lesz képes minden esedékes fizetési kötelezettségének eleget tenni.
A legsúlyosabb következmények a városi közszolgáltatások működésében és az önkormányzati dolgozók foglalkoztatásában jelentkezhetnek. A kabinetvezető arra figyelmeztetett, hogy megfelelő pénzügyi segítség hiányában több száz dolgozó bérének kifizetése is bizonytalanná válhat. A forráshiány a városüzemeltetési és intézményfenntartási feladatokat szintén érintheti, hiszen ezek folyamatos ellátásához rendszeres finanszírozás szükséges. A rendelkezésre álló tájékoztatás ugyanakkor nem igazol már bekövetkezett bérfizetési elmaradást vagy konkrét közszolgáltatás leállását. A városvezetés a következő hónapokra várható veszélyekre hívta fel a figyelmet.
Dunaújváros ezért rövid távon legalább négymilliárd forintos rendkívüli állami támogatást tart szükségesnek ahhoz, hogy átvészelhesse a következő időszak pénzügyi nehézségeit. A városvezetés által jelzett támogatási igény a működés fenntartásához és a közelgő kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódik, így különbözik a mintegy 18 milliárd forintos, több év alatt kialakult veszteségbecsléstől. Az önkormányzat számára a sürgősséget az adja, hogy a hosszabb távú gazdaságfejlesztési lehetőségek nem jelentenek azonnali megoldást a következő hónapokban esedékes kiadások fedezésére.
A pénzügyi helyzet rendezésére több elképzelés is felmerült. Medgyesi Miklós szerint az egyik lehetőség a magánszemélyeket érintő ingatlanadó bevezetése lenne, amely új önkormányzati bevételt biztosíthatna, ugyanakkor a helyi lakosság számára is további anyagi terhet jelentene. A másik lehetőség a különleges gazdasági övezet kialakítása előtti adóbevételi rendszer visszaállítása, amely révén Dunaújváros ismét részesülhetne a Hankook gyárához kapcsolódó, korábban elveszített iparűzésiadó-bevételekből. Ezekről azonban nem ismert olyan végleges döntés, amely már biztos pénzügyi forrásként jelenne meg az önkormányzat költségvetésében.
A város gazdaságának hosszabb távú talpra állításában a Dunaferr területén fennmaradt ipari lehetőségek hasznosítása is szerepet kaphat. A vasmű esetleges részleges újraindítása, új beruházások megjelenése és további ipari fejlesztések hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a térségben ismét növekedjen a foglalkoztatás és az adóbevétel. Egy új ipari park létrehozásának lehetősége szintén felmerült, ezeknek a terveknek a megvalósítása azonban időt és jelentős beruházásokat igényelne. A városvezetés ezért a hosszabb távú gazdasági megoldások mellett azonnali pénzügyi segítséget is sürget.
A kabinetvezető közlése szerint a szükséges támogatás ügyében egyeztetések zajlanak, a város pénzügyi problémái pedig a térség országgyűlési képviselője előtt is ismertek. A most ismertetett, legalább négymilliárd forintos rendkívüli támogatási igény teljesítéséről ugyanakkor nem áll rendelkezésre nyilvános, végleges kormányzati döntés. A következő időszakban ezért meghatározó jelentősége lehet annak, hogy az önkormányzat milyen segítséget kap, sikerül-e rendeznie lejáró kötelezettségeit, és milyen intézkedésekkel tudja biztosítani a városi intézmények további működését.
Dunaújváros pénzügyi nehézségei jól mutatják, milyen súlyos következményekkel járhat egy nagyipari központra épülő város számára, ha meghatározó vállalatainak működése megszűnik, miközben a korábban biztosnak tekintett adóbevételek is elmaradnak. A Dunaferr összeomlása és a Hankookhoz kapcsolódó adóbevételek elvesztése olyan gazdasági környezetet teremtett, amelyben az önkormányzatnak a megszokottnál lényegesen szűkebb pénzügyi mozgástérrel kell gazdálkodnia. A városvezetés október 22-i figyelmeztetése alapján a januárra előre jelzett fizetésképtelenség még nem bekövetkezett állapot, elkerülése azonban attól függ, hogy a következő hónapokban sikerül-e biztosítani a működéshez szükséges forrásokat és rendezni a felhalmozódott pénzügyi kötelezettségeket.
Forrás: Medgyesi Miklós, a dunaújvárosi polgármesteri hivatal kabinetirodájának vezetője – sajtónyilatkozat és 2026. október 22-i sajtóbeszámolók.
