Magyarország 2026-os költségvetésének radikális átírása immár hivatalos: a Magyar Közlöny október 21-i számában kihirdetett törvény csaknem 2900 milliárd forinttal emeli meg az eredetileg tervezett központi költségvetési hiányt, amely így elképesztő, 7110 milliárd forintra duzzad. Az új jogszabály a GDP-arányos hiánycélt az eddigi 3,7-ről több mint a duplájára, 7,5 százalékra növeli, az év végére pedig 77,5 százalékos adósságrátával számol. Miközben a Tisza-kormány az előző kabinet súlyos pénzügyi örökségével és a tényleges államháztartási helyzet tisztázásával indokolja a lépést, a fideszes ellenzék drasztikus eladósodást és a választási ígéretek feladását kéri számon. Az október 19-én elfogadott módosítás alig két és fél hónappal az év vége előtt írja át az ország pénzügyi kereteit, miközben a kabinet jelentős megtakarításokat, rendkívüli válságtartalékot és új szociális intézkedéseket is beépített a költségvetésbe.
A kormány által benyújtott módosítás alig két és fél hónappal az év vége előtt olyan mértékben szabja át a büdzsét, amely messze túlmutat a szokásos évközi technikai korrekciókon. Nem egyszerű átcsoportosításról van szó: a jogszabály alapjaiban írja felül a gazdasági növekedésre, a hiányra és az államadósságra vonatkozó nemzeti várakozásokat. Az állami kiadások új főösszege 49 025 milliárd forint, miközben a bevételek 41 915 milliárd forintra rúgnak – a kettő közötti tátongó szakadék adja ki a 7110 milliárd forintos tervezett központi költségvetési hiányt.
A pénzügyi fordulat nagyságát az előző, még a Fidesz–KDNP-kabinet által elfogadott eredeti sarokszámok tükrében láthatjuk igazán:
| Költségvetési mutató | Eredeti (Fidesz) kormányzati terv | Módosított (Tisza) költségvetés | Pénzügyi változás mértéke |
|---|---|---|---|
| Költségvetési kiadások | 43 781 milliárd Ft | 49 025 milliárd Ft | +5244 milliárd Ft |
| Költségvetési bevételek | 39 562 milliárd Ft | 41 915 milliárd Ft | +2353 milliárd Ft |
| Központi hiány (deficit) | 4218 milliárd Ft | 7110 milliárd Ft | +2892 milliárd Ft |
| GDP-arányos hiánycél (ESA) | 3,7% | 7,5% | +3,8 százalékpont |
| Várható GDP-növekedés | 4,1% | 2,0% | −2,1 százalékpont |
| Államadósság-ráta | 74,6% (2025 végén) | 77,5% (2026 végére) | +2,9 százalékpont |
A drasztikusan megemelt hiány és a megugró államadósság jelentősen szűkítheti az állam finanszírozási mozgásterét, és hatalmas nyomást helyez a következő évek tervezésére. Az államháztartás kedvezőtlen kilátásai és a 7,5 százalékos hiányszint egyébként nem érték teljesen váratlanul a piacot: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) országértékeléséről már október 9-én részletesen beszámoló gazdasági elemzés szerint a szervezet szakértői korábban a 7–7,5 százalékos deficit kockázatára figyelmeztettek, és szerkezeti korrekciókat, valamint az államilag támogatott hitelprogramok felülvizsgálatát sürgették.
Örökségvédelem kontra választási ígéretek: összecsapnak a politikai narratívák
A kormány határozott álláspontja szerint a módosítás elkerülhetetlen volt. A törvény indoklása rámutat: a kormányváltást követő átfogó állami átvilágítás a kabinet szerint feltárta, hogy a Fidesz által hátrahagyott 3,7 százalékos hiánycél puszta illúzió volt. A kabinet számításai szerint ha nem nyúlnak a rendszerhez, a deficit az év végére a GDP 8,3 százalékára ugrott volna meg. A kormány érvelése alapján a most bevezetett kiadáscsökkentő és strukturális intézkedések tették lehetővé, hogy a tervezett hiányt 7,5 százalékra szorítsák le.
Ezzel szemben a Fidesz egészen másként látja a helyzetet. A párt politikusai szerint a Tisza egyszerűen feladta a választási kampányban megfogalmazott szociális és gazdasági ígéreteinek jelentős részét, miközben feleslegesen adósítja el az országot. Szalai Piroska fideszes országgyűlési képviselő élesen bírálta a várható adósságnövekedést, a vállalkozói támogatások megnyirbálását, valamint emlékeztetett a Költségvetési Tanács jogköreinek korábbi megváltoztatására is. Az ellenzéki kritikák szerint a 2 százalékos gazdasági növekedés mellett teljesen indokolatlan ilyen mértékben növelni az államadósságot, és a kabinetnek tételesen el kellene számolnia az év hátralévő részére tervezett kiadásokkal.
500 milliárdos Havária Alap és a 400 milliárdos hiányjavítás
A módosított költségvetés legfontosabb és legnagyobb új strukturális eleme egy 500 milliárd forintos keretösszeggel létrehozott Havária Alap. A kabinet ezt a gigantikus tartalékot a rendkívüli aszálykárok enyhítésére, az energiaellátás biztonságának garantálására, valamint az előre nem látható válsághelyzetek kezelésére különítette el. Az alap létrehozását a rendkívüli időjárási és geopolitikai kockázatok is indokolhatják, ám az összeg nagysága miatt fontos kérdés, hogy milyen döntési mechanizmusok és szigorú ellenőrzési szabályok mentén költik majd el a pénzt.
A hiány kordában tartására a kormány egy 400 milliárd forintos hiányjavító csomagot jelentett be, mindeközben a takarékosabb állami működéstől összesen mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást vár.
A takarékossági és jóléti intézkedések mérlege a következő intézkedések mentén oszlik meg:
- Állami korlátozások és zárolások: A kormány bejelentése szerint csökkentik a kormánytagok és az országgyűlési képviselők fizetését, felülvizsgálják a túlárazottnak tartott állami beruházásokat, megszüntetnek több korábbi támogatási formát, és visszaszorítják a pazarlónak ítélt politikai célú kiadásokat.
- Célzott szociális intézkedések: A kormány tervei szerint 400 ezer rászoruló gyermek kap 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, áfamentessé válnak a vényköteles gyógyszerek, a lakossági tűzifa áfakulcsa 27-ről 5 százalékra mérséklődik, a szociális tűzifakeret pedig a duplájára emelkedik.
A kormány a pazarlás felszámolását és a rászorulók megsegítését hangsúlyozza, az ellenzék a támogatási rendszerek átalakítását burkolt megszorításként értékeli, amely hátrányosan érintheti a hazai vállalkozásokat és a lakosság bizonyos csoportjait.
A 7110 milliárdos hiány súlya a következő években
A magyar költségvetés története itt nem ér véget: a kormány középtávú tervei szerint 2027-re 4,9 százalékra szorítanák le a hiányt, és 2030-ra megteremtenék az euró magyarországi bevezetésének legfontosabb gazdasági feltételeit. Ehhez azonban az adósságpálya stabilizálására, a tartósan magas deficit megfékezésére és a gazdasági növekedés érdemi beindulására van szükség. A 7110 milliárdos hiány és a 77,5 százalékos államadósság nemcsak elvont számok a költségvetési sorokon: ezek is meghatározzák, hogy a jövőben mennyi forrás jut az egészségügyre, az oktatásra, a közlekedésre és a szociális ellátórendszerre.
Forrás: 2026. évi LXI. törvény – költségvetés módosítása, Kormány hivatalos költségvetési közleménye
