Két korábbi igazságügyi miniszter, Bárándy Péter és Draskovics Tibor, valamint a végrehajtói rendszer több egykori vezetője is a parlamenti vizsgálóbizottság elé kerülhet a következő hónapokban. Az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága október 21-i ülésén újabb meghallgatásokról döntött, miután Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a Schadl–Völner-ügy nyomozásának körülményeiről beszélt. A Toroczkai László vezette testület novemberben és decemberben folytatná a meghallgatásokat, amelyekre volt állami vezetőket, miniszteri biztosokat és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi, illetve jelenlegi tisztségviselőit is várják.
Újabb meghallgatásokról döntött szerdán az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága. A testület a végrehajtói rendszer működését, az elmúlt években felmerült visszaéléseket és az ezekhez kapcsolódó állami döntéseket vizsgálja. Az Index október 21-i beszámolója szerint a bizottság több olyan korábbi kormányzati és hatósági vezető szóbeli meghallgatását határozta el, akik különböző időszakokban az igazságügyi igazgatásban vagy a végrehajtói rendszer felügyeletében töltöttek be tisztséget.
A meghallgatásra kijelölt személyek között szerepel Bárándy Péter, aki 2002 és 2004 között volt igazságügyi miniszter, valamint Draskovics Tibor, aki korábban pénzügyminiszterként, majd igazságügyi és rendészeti miniszterként is dolgozott. A bizottság mindkét volt minisztert még az év vége előtt szeretné meghallgatni. A tervezett meghallgatások időpontjait novemberre és decemberre tűzik ki.
A névsorban megtalálható Bíró Marcell és Nagy László is, akik korábban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát vezették. A hatóság feladatkörei közé tartozik az önálló bírósági végrehajtói szervezet felügyelete, ezért a bizottság a korábbi vezetőktől is tájékoztatást várhat a rendszer működéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól. A meghallgatásukról szóló döntés önmagában nem jelent szabálytalanság megállapítását vagy büntetőjogi érintettséget.
A testület további korábbi állami tisztségviselők meghallgatását is elhatározta. A meghívandók között szerepel Szabó Imre, Szekér Judit és Molnár Zoltán volt miniszteri biztos, Jeney Orsolya korábbi helyettes államtitkár, Salgó László Péter volt közigazgatási államtitkár, Martonovics Bernadett korábbi kormánytisztviselő és Czepek Gábor volt államtitkár. A bizottság a különböző időszakokban hozott kormányzati és igazgatási döntések hátterét is szeretné feltárni.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi és jelenlegi vezetői közül Schmidt Zoltán, Lukács Tamás, Petrik Béla István, Takács Katalin és Lupkovics Beáta neve került fel a meghallgatási listára. A végrehajtói kar működése különösen fontos része a vizsgálatnak, mivel a Schadl–Völner-ügyben is központi szerepet kaptak a végrehajtói kinevezésekhez és a szervezet irányításához kapcsolódó állítások.
A szerdai döntést Fürcht Pál meghallgatása előzte meg. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a parlamenti bizottság előtt arról beszélt, hogy a Schadl–Völner-ügy kezdeti szakaszában jelzést kapott az eljárás leállítására irányuló felsőbb utasításról. Az MTI és a Telex beszámolója szerint Fürcht azt mondta, Tomin Szilvia, a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkori vezetője tájékoztatta arról, hogy Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral kapcsolatban le kellene zárni az előkészítő eljárást. Fürcht szerint ezt nem fogadták el, és Ibolya Tibor akkori fővárosi főügyész közreműködésével sikerült elérniük, hogy az ügyben folytatódjon a hatósági munka.
A volt főügyész a meghallgatáson a végrehajtói visszaélésekkel kapcsolatos korábbi tapasztalatait is ismertette. Beszélt olyan ingatlanárverésekről, amelyeknél állítása szerint egyes szereplők igyekeztek megakadályozni a kívülállók részvételét, valamint olyan végrehajtói csoportokról, amelyek összehangoltan próbálták befolyásolni az árverések menetét. Fürcht arról is beszámolt, hogy bizonyos végrehajtók a bíróságokra is igyekeztek nyomást gyakorolni. Ezeket a körülményeket a bizottság előtt saját korábbi tapasztalataiként és az ügyészség tudomására jutott információkként ismertette.
A Schadl–Völner-ügy nyomozásával kapcsolatban Varga Judit volt igazságügyi miniszter szerepe is szóba került. Fürcht Pál a bizottság előtt azt mondta, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján Varga Judit nem tudott a feltárt visszaélésekről. Felmerült annak lehetősége, hogy együttműködőként bevonják az eljárásba, erre azonban végül nem került sor. A volt főügyész beszámolója szerint Polt Péter akkori legfőbb ügyész nem javasolta ezt a megoldást, mivel Varga Judit aktív politikus volt. Fürcht hozzátette, hogy ezzel az állásponttal az ügyön dolgozók is egyetértettek.
A meghallgatáson a nyomozás során felmerült ügyészségi utasítások és a titkosszolgálatok szerepe is előkerült. A Telex tudósítása szerint Fürcht arról beszélt, hogy egy felettes ügyésztől olyan szóbeli utasítást kaptak, amely lefoglalt iratok hiteles másolatainak megsemmisítésére vonatkozott. Ezt azonban nem hajtották végre, az iratmásolatokat pedig állítása szerint páncélszekrényben őrizték meg. A volt főügyész ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy az ő vezetése idején illetéktelenek jártak volna be az ügyészségre, és neveket távolítottak volna el a nyomozati iratokból.
A vizsgálóbizottság október 15-én már hat korábbi igazságügyi miniszter meghallgatásáról, illetve írásbeli nyilatkoztatásáról döntött. Az MTI akkori tájékoztatása szerint Dávid Ibolya, Navracsics Tibor, Trócsányi László, Tuzson Bence, Varga Judit és Vastagh Pál szerepelt a névsorban. A testület Répássy Róbert volt igazságügyi minisztériumi államtitkár és Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtó meghallgatását is kezdeményezte. Az október 21-én elfogadott újabb névsor tovább bővíti azoknak a körét, akiktől a parlamenti bizottság a végrehajtói rendszer működésével kapcsolatban információkat vár.
A vizsgálóbizottság munkája nem azonos a büntetőeljárással. A meghallgatások célja a tények feltárása és a korábbi döntések körülményeinek tisztázása, a meghívás pedig önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett személyt bűncselekménnyel gyanúsítanák. A bizottság előtt tett nyilatkozatokat és állításokat ezért külön kell kezelni az ügyészségi, rendőrségi vagy bírósági eljárásokban megállapított tényektől.
A Toroczkai László vezette testület a tervek szerint novemberben és decemberben folytatja a meghallgatásokat. A következő üléseken a volt miniszterek mellett a végrehajtói szervezet felügyeletében és irányításában korábban szerepet vállaló tisztségviselőktől is tájékoztatást kérnek.
