Matolcsy György őrizetbe vétele és Matolcsy Ádám körözése egy több mint egy évtizede gyűrűző vagyonkezelési botrány újabb, drámai fordulata. A történet a jegybanki árfolyamnyereség alapítványokba helyezésétől a budai ingatlanokon és a milliárdos külföldi befektetéseken át a százmilliárdos vagyonvesztésig vezet. Közben az oktatás és a tudomány támogatására elkülönített közpénz köré olyan befektetési birodalom épült, amelyben alapkezelők, magántőkealapok és családi üzleti kapcsolatok fonódtak össze. Az ügyészség most ennek a rendszernek az egyik legsúlyosabb gyanút felvető ügyletét vizsgálja: hogyan kerülhetett volna a vagyon feletti ellenőrzés a jegybankelnök távozása után is a Matolcsy család befolyása alatt álló körhöz?
A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak története 2014-ben kezdődött, amikor a Matolcsy György vezette jegybank hat Pallas Athéné alapítványt hozott létre. A meghirdetett cél a közgazdasági oktatás, a tudományos kutatás és a pénzügyi kultúra fejlesztése volt; ehhez az MNB összesen több mint 266 milliárd forintnyi vagyont biztosított. Az összeg nagysága már önmagában jelezte, hogy az alapítványok a hazai felsőoktatás és kutatás meghatározó finanszírozóivá válhatnak. Az oktatási programok mögött azonban hamarosan egy jóval nagyobb léptékű befektetési birodalom kezdett kibontakozni, amelynek működését egyre hevesebb viták kísérték.
Az első nagy politikai és jogi ütközet a pénz természetéről szólt. A jegybanki alapítványok gazdálkodásának nyilvánosságát 2016-ban törvénymódosítással próbálták korlátozni: ebből lett a közpénzjelleg elvesztéséről szóló, azóta elhíresült vita. Az Alkotmánybíróság azonban kimondta, hogy a jegybanki vagyon alapítványba helyezése nem szünteti meg annak közpénzjellegét. A százmilliárdok útját tehát az alapítványi falak mögött is megismerhetővé kellett tenni – miközben a pénzügyi rendszer, amelybe a vagyon került, évről évre bonyolultabb lett.
Az Optima-birodalom: közel ötszázmilliárd forint a befektetési hálózatban
A Pallas Athéné alapítványok 2019-es összeolvadásával létrejött a Pallas Athéné Domus Meriti, vagyis a PADME Alapítvány. A vagyon kezelésének központi szereplője az Optima Befektetési Zrt. lett, amelynek érdekeltségein keresztül az alapítványi pénz külföldi ingatlanvállalatok részvényeibe, kötvényekbe, befektetési alapokba és többszintű tulajdonosi láncolatokba került. A rendszer újabb forrásokat is bevont: az Állami Számvevőszék által vizsgált struktúra már közel 500 milliárd forintért felelt, ebből hozzávetőleg 407 milliárd forint közpénzből származott.
A befektetési birodalom egyik legfontosabb állomása a lengyelországi központú Globe Trade Center, a GTC ingatlanvállalat részvénycsomagjának megszerzése volt. A társaság közép-európai irodaházakat és bevásárlóközpontokat birtokolt, így az alapítványi vagyon jelentős része a kereskedelmi ingatlanpiac teljesítményétől vált függővé. Az ÁSZ azonban már a vásárlás körülményeiben súlyos problémákat talált: megállapítása szerint az Optima a tőzsdei árfolyamhoz képest mintegy 31 százalékos felárat fizetett, ami közel 60 milliárd forintos többletkiadást jelentett. A svájci luxusingatlanokhoz kapcsolódó Ultima Capital-befektetés tovább növelte a kitettséget, miközben mind nehezebb lett megmondani, mennyit ér valójában az alapítvány vagyona, és abból mennyi mozdítható meg.
A külföldi részvénycsomagok mellett a budapesti ingatlanügyletek is egyre nagyobb figyelmet kaptak. A budai Vár épületei, az Úri utcai ingatlanok és a prémium irodaházak körül egymást követő adásvételek, céges átalakulások és tulajdonosváltások rajzoltak ki nehezen követhető útvonalakat. Az MNB-hez és alapítványaihoz kötődő vagyon történetében rendre feltűntek Matolcsy Ádám üzleti köréhez kapcsolt vállalkozások is. A legfontosabb kérdések végig ugyanazok maradtak: ki, milyen pénzből vásárolt, mennyiért adta tovább az ingatlant, és végül kinél maradt a haszon?
A történet feltárásához időközben a jegybank saját dokumentumai is újabb adalékokat szolgáltattak. Ahogy az Esti Hírlap szeptemberben megírta, az MNB harmincezer oldalnyi iratot adott át az előző vezetés működését vizsgáló parlamenti bizottságnak. A dokumentáció az alapítványok létrehozásától a vagyon átadásán át annak felhasználásáig követi a döntéseket. Varga Mihály jegybankelnök akkor arról is beszámolt, hogy az új vezetés az alapítványok és az ingatlanberuházások ügyében megtette a szükséges feljelentéseket.
A Matolcsy Ádám-szál: irodaházak, magántőkealapok és a Quartz
Az ügy egyik legérzékenyebb kérdése kezdettől fogva az volt, hogyan kapcsolódott a Matolcsy György vezette jegybank pénzügyi rendszere fiának üzleti érdekeltségeihez. A különböző cégekben, alapkezelőkben és ingatlanvállalkozásokban visszatérő szereplők kapcsolatait a magántőkealapok tulajdonosi háttere még nehezebben áttekinthetővé tette: a nyilvánosság sokáig éppen azt nem láthatta, kiknek a befektetéseit kezelik az egyes alapok.
A SkyGreen Buildings Kft. története ennek egyik legbeszédesebb példája. A jelentős budapesti irodaházportfólióval rendelkező társaság finanszírozásában maga a jegybank is megjelent: a Növekedési Kötvényprogram keretében 22,4 milliárd forint névértékben vásárolt a vállalat kötvényeiből. A Matolcsy Ádám érdekeltségeihez kapcsolódó cég így jegybanki finanszírozáshoz jutott, ingatlanjaihoz pedig hamarosan az alapítványi rendszer egyik felsőoktatási intézménye is bérlőként kapcsolódott.
A Budapesti Metropolitan Egyetem, a METU 2022 és 2024 között mintegy 2,1 milliárd forintot fizetett a SkyGreennek prémium ingatlanok bérlésére, üzemeltetésére és belső átalakítására. Ugyanebben az időszakban az egyetem közel hárommilliárd forint támogatást kapott az MNB-től és a PADME-től. Az Állami Számvevőszék 2026 májusában közzétett jelentése a támogatási döntéseknél személyi összefonódásokat, a tulajdonosi háttérben pedig nehezen átlátható cégstruktúrát azonosított. Az ellenőrzés nyomán az ÁSZ több bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett.
A pénz útja különös körforgást mutatott: a jegybank kötvényvásárlással finanszírozott egy ingatlanvállalatot, az alapítványi rendszerhez kapcsolódó egyetem pedig jelentős összegeket fizetett ugyanennek a vállalkozásnak. A SkyGreen tulajdonosi hátterében álló SKY I. és SKY II. magántőkealapokhoz vezető céglánc Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit is érintette. Az egymáshoz kapcsolódó ügyletek így az egész botrány központi kérdését sűrítették magukba: kinek az érdekeit szolgálták a jegybanki pénzekből finanszírozott döntések?
A családi üzleti szál másik fontos állomásáról az Esti Hírlap augusztusban számolt be: Matolcsy Ádám az Obsidian Capital Zrt. vezérigazgatója lett. A korábban Dry Immo néven működő vállalat többségi részesedéssel rendelkezett a Quartz Befektetési Alapkezelőben. Ez a kapcsolat az októberi ügyészségi közlemény fényében különös jelentőséget kapott: a Quartz képviselte azt a Közép-Európai III. Magántőkealapot, amely az alapítványi vagyon feletti ellenőrzés átadásáról szóló, most vizsgált szerződés másik szereplője volt. Matolcsy Ádám neve tehát egy olyan vállalat vezetésében jelent meg, amelynek érdekeltsége közvetlenül kapcsolódik a büntetőeljárásban vizsgált ügylethez.
A százmilliárdos veszteség és az utolsó előtti munkanap szerződése
A befektetési birodalom pénzügyi állapotáról 2025-ben rajzolódott ki igazán súlyos kép. Az ÁSZ hiányos ellenőrzést, megalapozatlan befektetési döntéseket és szabálytalanságokat tárt fel, majd márciusban feljelentést tett. Az eljárás tehát még az Orbán-kormány idején, több mint másfél évvel az októberi őrizetbe vételek előtt elindult.
Az év végén közzétett, korrigált pénzügyi beszámolók újabb megrázó számokat hoztak. A beszámolókat ismertető Telex szerint a befektetések piaci átértékelése mintegy 270 milliárd forintos vagyonvesztést mutatott. A 2024 végi állapot alapján az alapítványnál hozzávetőleg 13 milliárd forintnyi saját vagyon maradt, a pénzeszközök összege pedig mindössze kilencmillió forint volt. Az oktatás és a tudomány támogatására indított rendszer vagyonának túlnyomó részét felemésztette a befektetések értékvesztése és a kötelezettségek terhe.
Matolcsy György vitatta a vagyon eltűnéséről szóló állításokat, és arra hivatkozott, hogy a pénz irodaházakban, bevásárlóközpontokban és más ingatlanbefektetésekben van. A korrigált beszámolók azonban már azt mutatták meg, mennyi maradt ezek értékéből az alapítványnál az adósságok figyelembevétele után. A látványos ingatlanportfólió mögött az eredeti alapítványi célokra felhasználható vagyon drámaian megfogyatkozott.
Az októberi hatósági intézkedések középpontjában ugyanakkor egy meghatározott szerződés áll. A Központi Nyomozó Főügyészség október 21-i közleménye szerint az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap 2025. február 28-án, Matolcsy György utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján értékpapír-kölcsönszerződést kötött. Az ügyészség szerint a megállapodás színlelt volt: az alapítványi vagyon feletti rendelkezést olyan körhöz akarták átjátszani, amelyre a távozó jegybankelnök később is befolyást gyakorolhatott.
A nyomozók gyanúja szerint a konstrukció azt szolgálta, hogy Matolcsy György és fia a vagyonnal saját céljaiknak megfelelő, haszonszerzésre irányuló befektetéseket valósíthassanak meg. Az ügyletben az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. törzsrészvényeit adták át: ezzel egy közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő társaság tulajdonosi ellenőrzése került más kézbe. Az ügyészség az okozott vagyoni hátrányt egyelőre nem határozta meg pontosan, de álláspontja szerint az jelentősen meghaladja az 500 millió forintot.
A közel 200 milliárd forint tehát a kezelt vagyon nagysága, az ügylethez kapcsolódó, büntetőeljárásban vizsgált vagyoni hátrány ettől különálló összeg. Ugyanígy a teljes befektetési rendszerben kimutatott 270 milliárdos vagyonvesztésért viselt felelősséget sem lehet egyetlen szerződés vizsgálatával elintézni.
Október 21-én a nyomozó ügyészek több helyszínen kutattak, bizonyítási eszközöket foglaltak le, majd őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt és két másik gyanúsítottat. A volt jegybankelnök őrizetbe vételéről külön írásunkban számoltunk be. Matolcsy Ádám és Stofa György neve megjelent a rendőrségi körözési nyilvántartásban, az ügyészség nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Matolcsy György megtagadta a vallomástételt.
A közpénzből felépített rendszerben külföldi ingatlanvállalatok, hazai irodaházak, alapkezelők és családi üzleti érdekeltségek kapcsolódtak egymáshoz, közben az alapítványi célokra rendelkezésre álló vagyon egyre fogyott.
A veszteségeket már számok rögzítik. Azt, hogy a pénzügyi döntések közül melyek voltak bűncselekmények, és kik felelnek értük, a büntetőeljárásnak kell tisztáznia.
Kategória: Esti Fókusz
Másodlagos kategória: Gazdaság
Forrás: Központi Nyomozó Főügyészség: Őrizetben a Nemzeti Bank volt elnöke; Állami Számvevőszék: a Budapesti Metropolitan Egyetem; Telex: a PADME és az Optima korrigált beszámolóinak ismertetése, szerkesztőségi előzményeink
