Megosztás az X-en
A 45. Magyar Filmszemle programjában 2026. február 5-én, csütörtökön 14 órakor a budapesti Corvin Mozi Karády termében mutatták be a Bethlen Gábor Erdély fejedelme című történelmi játékfilmet. Az alkotás a 17. századi Erdélybe repíti vissza a nézőt, a fejedelemség egyik legmeghatározóbb korszakába.
Galéria
A film középpontjában Bethlen Gábor áll, akit Kriszt László alakít. A történet bemutatja, miként került Kassa, Pozsony és Kárpátalja a fejedelem uralma alá, és hogyan próbálta megőrizni Erdély politikai mozgásterét a török és a Habsburg hatalmi szorítás között. A cselekmény nemcsak a hadjáratok és diplomáciai manőverek világába enged betekintést, hanem az uralkodói udvar belső viszonyaiba is.
A női főszerepben Zichy Éva látható Zsuzsanna szerepében, míg Báthori Annát Riz Laura kelti életre. Báthori Gábort Molnár Levente formálja meg, Pázmány Péter szerepében Szalóczy Pál tűnik fel. A további szerepekben Géczy (Laki Menyhért), Kornis (Bagi Zoltán), Thurzó (Nagy László Zoltán), Péchy kancellár (Kovács Patrick), a Török pasa (Frank Aponyi), Imrephy (Ványai Pál), Imrephyné (Berki Szofi), Imrephyné húga (Ríz Csenge), Forgách (Mazzag Gergő), Tanácsos (Rieger Attila) és a Magyar grófnő szerepében Bánfalvy Ágnes látható.
A történet árnyalt képet fest az uralkodó osztályról, bemutatva az önérdek és a haza szolgálatának örök konfliktusát. A film kitér Bethlen magánéletére, valódi szerelmére Báthory Anna iránt, házasságára, a parasztság kiszolgáltatottságára és a románsággal való kapcsolatára is. A produkció példát mutat a haza iránti elkötelezettségről, miközben nem hallgat a korabeli visszásságokról sem.
A bemutatón a közönség tapssal jutalmazta az alkotókat. A film valamennyi résztvevője Poór Istvánnal egy sorban vonult a kivetítő elé, majd a nézők kérdéseket tehettek fel az alkotóknak. Poór István rövid beszámolót tartott életútjáról, valamint a filmben hangsúlyozni kívánt gondolatokról; többek között érzékletesen szólt a háború alatti családok sajnálatos helyzetéről is amit a film végén lévő jelenet szemléltetett.. Az eseményt pezsgős koccintás zárta.
A színészek hitelesen és átélhetően adták át a film mondanivalóját.
A címszerepet alakító Kriszt László, szerényen nyilatkozott médiánknak,az Esti Hírlapnak a forgatásról és a felkérés körülményeiről:
Hogyan jött a felkérés?
„Ennek kalandos története van, de röviden. Megkeresett Riz Laura, egyébként kiváló énekes és színésznő, egykori volt táncos tanítványom, hogy a Poór István rendező úr által készülő filmben, rám gondolt Bethlen Gábor főszerepére. Égből villámcsapásként éltem meg. Szó-szó, castingoltam, /egyébként az Esti Hírlap szerkesztőségében/ tisztelt főrendező úrnál egy József Attila verssel, ami pocsékul ment, /hiába, harminc éve nem álltam kamerák elött/ de valamit láthatott bennem, mert végül is rám osztotta a főszerepet, hát így történt.”
Milyen volt, hogy élte meg a forgatást?
„Én más megközelítésben álltam a filmhez, nekem a legfontosabb az volt, hogy megint csak új, lehetőleg minőségi élményekkel gazdagodjam, s ezt, maradéktalanul meg is kaptam. Amúgy is ez, egy, úgynevezett művészfilm volt, ahol mások a szakmai szempontok, mint egy piaci alapon megvalósuló közönségfilmnél. Mindenesetre igyekeztem a főrendező úr által adott instrukciókat maradéktalanul megvalósítani. Én nem vagyok oda az alakitásomtól, de nem én döntök, hanem a rendező, azután a nézők.”
Mondana pár, önnek fontos élményt?
„Például nagyon figyeltem az operatörök külön-külön és együttes munkáját, a rendező instrukcióit, a színészkollégák szakmai munkáját, a háttér stáb működését. Igazából ezek nem színész fókuszok, inkább rendezői nézőpontok, de én, igy éreztem jól magam.”
Az alkotást Poór István jegyzi producerként, íróként és rendezőként, kreatív producer P. Soós Kata, a vezető operatőr Palatinus Zsolt. A film zenei világát Poór István és Nemes Olivér formálta, a hangutómunkát Dóczy Áron végezte.
A Bethlen Gábor Erdély fejedelme nem csupán történelmi film, hanem gondolatébresztő korrajz is: a hűség, a hatalom és a nemzeti önazonosság kérdéseit vizsgálja egy olyan korszakon keresztül, amely máig hatással van a magyar történelem értelmezésére.
Hamarosan folytatjuk Riz Laura, az az Báthory Anna beszámolójával …
Esti Hirlap