Megosztás az X-en
Az Európai Parlament 2025-ben újabb állásfoglalást fogadott el Magyarország jogállamisági helyzetéről, amelyben a képviselők a demokratikus intézmények működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a médiaszabadsággal kapcsolatos aggályokat fogalmaznak meg. A dokumentum szerint több területen olyan változások történtek, amelyek miatt az uniós alapelvek érvényesülése vitathatóvá vált.
Az Európai Parlament (EP) 2025-ben fogadta el azt az állásfoglalást, amely Magyarország jogállamisági helyzetét vizsgálja. A testület szerint az országban hosszabb ideje tapasztalható, hogy az igazságszolgáltatás, a médiapluralizmus és a fékek-ellenőrzések rendszere nem működik az uniós elvárások szerint. A dokumentum arra ösztönzi az Európai Unió tagállamait, hogy éljenek a rendelkezésre álló jogi eszközökkel a helyzet rendezésére.
A jelentés hangsúlyozza, hogy Magyarország stabil demokráciaként indult az uniós tagságot megelőző időszakban, azonban az elmúlt években olyan szerkezeti változások mentek végbe a politikai és jogi intézményrendszerben, amelyek egyre kevesebb teret hagynak a pluralizmusnak és az intézményi autonómiáknak. A dokumentum szerint a választási rendszer módosításai, a médiapiac koncentrációja és a bírósági függetlenség helyzete különösen aggasztó.
Az EP állásfoglalása arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogállamiság feltételei – olyan alapelvek, mint az átláthatóság, az ellenőrzés-kiváltság kizárása és a hatalom korlátozása – hosszabb távon gyengülhetnek, ha nem történik korrekció. A jelentés szerint ez nem kizárólag Magyarországra vonatkozik, de az ország helyzete sajátosan példaszerű lehet az unió számára.
A következő lépések között a dokumentum felveti a tagállamok közötti együttműködést, a pénzügyi eszközök állapotának monitorozását, valamint szükség esetén az uniós szerződések végrehajtásának szigorúbb alkalmazását. Ez a felhívás jövőbeni intézkedések előkészítését célozza.
Összegzésként elmondható: az Európai Parlament 2025-ös állásfoglalása rávilágított arra, hogy Magyarország jogállamisági helyzete az uniós tagállamok és intézmények figyelmének középpontjába került. A dokumentum világos üzenetet küldött a magyar intézményrendszer felé: a tagsággal járó elkötelezettségek betartása nem csupán formális kötelezettség, hanem a közös európai értékrend valódi viselése.
A kép csak szemléltetés.