Megosztás az X-en
A döntés újabb konfliktusforrást jelenthet a magyar kormány és az EU intézményei között, ugyanakkor egyértelműen megerősíti az egységes piac szabályainak elsődlegességét. Hosszabb távon akár a magyar exportstratégia átalakítását is szükségessé teheti.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében megállapította, hogy Magyarország jogellenesen korlátozta bizonyos nyers- és építőanyagok kivitelét. A szabályozás értelmében az államnak elővételi joga volt az exportáló cégek termékeire – vagyis a kormány akár meg is akadályozhatta a kivitelüket, ha azt szükségesnek ítélte. A döntés szerint ez ellentétes az EU egységes piacának alapelveivel.
A Magyar Kormány azzal érvelt, hogy az intézkedés az ország infrastruktúrájának védelmét és az anyagellátás biztonságát szolgálta, mivel bizonyos termékekből komoly hiány alakult ki. A bíróság azonban nem fogadta el ezt az indoklást: az ítélet kimondta, hogy nem sikerült bizonyítani a „komoly hiány” fennállását, amely indokolttá tehette volna a kivételes korlátozást.
Az ítélet túlmutat az érintett ágazaton. A brüsszeli álláspont megerősíti, hogy az uniós tagállamok nem élhetnek vissza rendkívüli beavatkozási eszközökkel akkor, amikor az egységes piac szabad áramlásának alapelvei sérülnének. A döntés hosszabb távon átrendezheti Magyarország exportpolitikáját, hiszen a kormánynak várhatóan módosítania kell jogszabályait az uniós elvárásokhoz igazodva.
Szakértők szerint az ítélet jelzésértékű: az EU egyre határozottabban lép fel, ha egy tagállam a belső piaci szabályokat lazán értelmezi vagy megpróbálja megkerülni. Magyarország számára ez azt jelentheti, hogy a jövőben jóval körültekintőbben kell előkészíteni minden olyan intézkedést, amely a termékek szabad áramlását érintheti.
A kép csak szemléltetés.