Közel három nap elteltével a Louvre-ügy újabb rétegei tárulnak fel — a nyomozás jelenleg több európai országra kiterjed, a hatóságok széles körű akciókat indítottak, miközben a lopott ékszerek sorsa egyre kétségesebbnek tűnik.
A vizsgálat mérete és új bizonyítékok
A párizsi ügyészség szerint már mintegy száz nyomozó dolgozik az ügyön, hogy feltárják a rablás körülményeit és az elkövetők személyét.
A vizsgálat során kiderült: a rablók nemcsak hamis munkaruhát viseltek, hanem egy emelőkosaras daru segítségével jutottak be az épület emeleti szintjére, ahol a gyűjtemény legértékesebb darabjai találhatók.
A nyomozók megerősítették, hogy a támadás mögött szervezett bűnözői hálózat állhat, amely hónapok óta figyelte a múzeum működését. Nem zárható ki, hogy az elkövetők belső segítséget is kaptak.
Mi történt a zsákmánnyal?
A hatóságok szerint a lopott ékszerek értéke körülbelül 88 millió euró, de történelmi jelentőségük miatt valójában felbecsülhetetlenek.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha a tárgyakat nem sikerül rövid időn belül visszaszerezni, nagy valószínűséggel örökre eltűnnek: az ékszereket szétszedhetik, a drágaköveket újra csiszolhatják, az aranyat és platinát pedig beolvaszthatják.
A Louvre vezetése és az Interpol is nemzetközi együttműködést indított, hogy nyomon kövessék az esetleges értékesítéseket a feketepiacon és az online műkincskereskedelmi hálózatokon.
Biztonsági rendszer – kritikák és állami reakció
A rablás éles kritikát váltott ki a múzeum és a francia állam biztonsági rendszerével kapcsolatban. A belügy- és kulturális miniszter egyaránt elismerte, hogy a Louvre védelmi intézkedései elégtelenek voltak, és sürgős reformokat helyeztek kilátásba.
A múzeum vezetőségét a parlament kulturális bizottsága meghallgatásra idézte, hogy tisztázzák, miért maradtak aktív biztonsági hiányosságok az ékszergyűjteményt őrző területeken.
A nyomozás során az is kiderült, hogy a francia állami múzeumok nagy része nem rendelkezik magánbiztosítással az ilyen „nemzeti kincsekre”. A Louvre esetében is az állam viseli a teljes felelősséget, ami azt jelenti, hogy az esetleges helyreállítás kizárólag állami forrásból történhet.
Mit jelent ez Európának?
A Louvre-rablás nem csupán egy intézmény tragédiája: a szakértők szerint Európa-szerte növekszik a nagy értékű műtárgyak és ékszerek elleni bűncselekmények száma.
A jelenség túlmutat a klasszikus műkincslopásokon — ma már transznacionális bűnszervezetek, pénzmosási hálózatok és megrendelésre dolgozó profi csoportok is részt vesznek ezekben az akciókban.
A francia kormány országos szintű felülvizsgálatot rendelt el, amely minden állami múzeumot érint: a cél, hogy modernizálják a védelmi protokollokat, és jobban összehangolják a rendőrségi-múzeumi együttműködést.
A Louvre, ahol naponta tízezrek csodálják az emberiség kulturális örökségét, most saját sebezhetőségével szembesül. A rablás nemcsak a múzeum falain ejtett sebet, hanem a kulturális emlékezeten is.
A lopott ékszerek történelmi személyiségekhez és korszakokhoz kötődnek — olyan múltbeli lenyomatok, amelyek nélkül a jelen is szegényebb.
Ha ezek a kincsek nem kerülnek elő, a veszteség nem pusztán pénzben mérhető. Az elrabolt darabokkal együtt egy darabnyi történelem, identitás és hit veszett el abban, hogy a civilizáció képes megőrizni önmagát.