Megosztás az X-en
Egy plasztikai sebész, aki a természetesség híve. Lehet, hogy elsőre ellentmondásosnak tűnik, de ha megismerjük Dr. Szabó Szilárd gondolatait, az fog idegennek hatni, amit eddig képzeltünk az esztétikai beavatkozásokról.
„Hogy látod, tényleg boldoggá tud tenni a szép külső?”
Dr. Szabó Szilárd:
„Én úgy tapasztaltam, hogy vannak olyan külső – valós vagy vélt – problémák, amelyek akadályoznak valakit a kiteljesedésben, mert visszavetik az önbizalmát. Ezeket a problémákat megszüntetve az ember boldogabban tud élni. Persze előfordul, hogy a páciens motivációit nem oldja meg a műtét, vagy kiderül, hogy valójában nem is erre vágyik. Minden páciensemmel már az elején pontosan tisztázzuk, hogy mit vár a beavatkozás eredményétől, és azt is, hogy ezt az eredményt képes-e elérni a tervezett beavatkozás. Feltesszük a kérdést: ha megkapja, amit akar, attól valóban boldog lesz-e? Mindig törekszem a természetességre — arra, hogy a pácienst ne más emberré, hanem önmaga legjobb formájává alakítsam. A másik nagyon fontos dolog, hogy az egészséget ne befolyásoljuk negatívan a beavatkozással.”
„Az arcunk a névjegyünk, a legérzékenyebb, legkifejezőbb terület. Szerinted mi a jó irány az arcesztétikai beavatkozásokban?”
Dr. Szabó Szilárd:
„Az érzelmek jelentős része az arcon tükröződik, ez a metakommunikáció elsődleges tere. Vannak azonban olyan elváltozások, amik megváltoztatják ezt a kommunikációt. Tipikus eset, hogy van az embernek egy elképzelése arról, hogy ő mennyire energikus, fiatalos, jókedvű — majd belenéz a tükörbe, és a kettő között szakadék tátong. Sokszor a környezet is visszajelez: kérdezik, mi történt, miért van rossz kedve? Pedig egyszerűen csak elment az idő, erősebbek lettek a ráncai, nyomot hagyott a stressz, vagy az arcizmai túl erősek. Ezt a szakadékot tudjuk áthidalni — például egy botox kezeléssel néhány évet visszatekerve. Ilyenkor adok egy tükröt a páciens kezébe, és beszélgetünk: hogy érzi magát, hogyan látja magát, és milyennek szeretné látni. Nagyon szeretem azt, amikor valaki a saját fiatalabb kori, vagy egy boldogabb életszakaszban megélt önmagára szeretne hasonlítani.”
„A sebész mindig vágni akar?”
Dr. Szabó Szilárd:
„Nyilván nem kell feltétlenül vágni. A tűszúrástól vagy akár a szúrás nélküli kezelésektől egészen a nagy műtétig bármi elképzelhető. Mindig azt kell megvizsgálni, mekkora változást szeretnénk elérni, mennyi idő alatt, mekkora fájdalmat, lábadozási időt és anyagi ráfordítást vállal a páciens. Ebből áll össze a kezelési terv. Mindenkinek megvan a saját egyedi útja: adott a jelenlegi állapot, az elképzelés, és a kettő között mindig több lehetőség is kínálkozik.”
„Mit jelent számodra a siker?”
Dr. Szabó Szilárd:
„Számomra a siker egyértelműen az, amikor a páciens elégedett és boldog. Amikor visszajön kontrollra, és azt meséli, hogy nem vették észre, hogy beavatkozás történt, csak azt, hogy ragyog, kipihentebb, élettel telibb. Vagy hogy új párja van — ilyenekkel szoktak jönni. Ha valakin látszik, hogy meg van operálva, az számomra nem igazi eredmény.”
„Hogy tapasztaltad, függővé lehet válni a plasztikai beavatkozásoktól?”
Dr. Szabó Szilárd:
„Van, aki egyszerűen jól érzi magát abban, hogy figyel magára és van lehetősége változtatni. Rendszeresen részt vesz kezeléseken, ami nagy felelősséget ró az orvosra: élni kell ezzel, nem visszaélni. Az sem jó, ha elzavarom, de meg lehet találni azokat az apró beavatkozásokat, amik valóban segítenek, előrevisznek, nem torzítanak el. Így a páciens megkapja azt a gondoskodást, amivel folyamatosan szinten tudja tartani magát.”