Megosztás az X-en
A mai nap eseményei ismét rávilágítottak arra, hogy mennyire összefonódik a hazai gazdasági helyzet a nemzetközi politikai döntésekkel. Miközben itthon a pénzügyi stabilitás és az energiabiztonság kérdései kerültek előtérbe, a világ színpadán nagyhatalmak üzengetnek egymásnak, és újabb geopolitikai feszültségek rajzolódnak ki.
Magyarországon
-
MNB döntés – A Magyar Nemzeti Bank változatlanul 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot, amely továbbra is az Európai Unió legmagasabb kamatszintje. Bár az infláció lassult, a jegybank egyelőre nem lát teret a lazításra.
-
EP és Magyar Péter ügye – Az Európai Parlament jogi bizottsága elutasította a magyar kormány kérelmét, hogy megvonják Magyar Péter mentelmi jogát. A döntést sokan a politikai nyomásgyakorlás elleni fellépésként értékelik.
-
Energiaügy – Magyarország nem tervezi az orosz olajvásárlás leállítását, hiába szorgalmazza ezt Washington és Brüsszel. A kormány energiaellátási biztonsági okokra hivatkozva védi álláspontját.
A világban
-
Trump az ENSZ-ben – Donald Trump amerikai elnök kemény hangot ütött meg az ENSZ Közgyűlésén: gazdasági szankciókkal fenyegette Oroszországot, miközben bírálta Európát a migráció és a klímapolitika miatt. A palesztin állam elismerését ismét elutasította.
-
Apokalipszis-jóslat a közösségi médiában – Egy dél-afrikai prédikátor szeptember 23-24-re jósolt „világvégét”, amely vírusként terjedt a TikTokon és más platformokon. Sokan gúnyt űznek belőle, mások komolyan készültek az állítólagos eseményre.
A mai hírek ismét megmutatták, hogy a hazai pénzügyi döntések és az európai politikai viták mellett a globális színtéren is folyamatosan változik a helyzet. Az MNB óvatossága, az EP döntése és az energiabiztonsági kérdések komoly hatással lehetnek Magyarország jövőjére. Nemzetközi szinten pedig a nagyhatalmak üzengetése és a közösségi média jelenségei jelzik: a világ egyszerre küzd nagyon is valós problémákkal és a digitális kor újfajta „apokalipsziseivel”.