Megosztás az X-en
Rakonczay Gábor már gyerekkorában rájött, hogy a megszokott keretek nem elégítik ki a vágyait. A természet, a víz és a mozgás iránti szenvedély elindította azon az úton, amely egyedülálló óceáni átkelésekkel, rekordokkal és világraszóló kalandokkal íródott – mindezt az első, apró lépésekből kiindulva.
Mindannyiunk életében eljön az a pillanat, amikor rájövünk: a megszokott keretek, a napi rutin, az iskolapad és a hétköznapi feladatok már nem elégítik ki a vágyainkat. Rakonczay Gábor számára ez a felismerés már gyermekkorában beköszönt. Bár akkor még nem tudta pontosan, hová vezet az út, az első lépések már ekkor meghatározták sorsát.
A természet ereje és a szabadság érzése
Gábor mindig a szabadban érezte igazán otthon magát. Nem a falak között, hanem a vízparton, az erdőben, a szél és az időjárás minden kiszámíthatatlan játékával szemben bontakozott ki a kíváncsisága. A természet közelsége, a víz és a mozgás öröme olyan élmények voltak, amelyek már fiatalon is meghatározták, hogy a világot ne csak nézze, hanem tapasztalja is.
Az első találkozás a kajakkal
Az igazi felismerés akkor jött, amikor először ült kajakban. A víz simogató sodrása, az evező ritmusa és a csend, amit csak a folyó vagy a tó felszínén lehet megtapasztalni, mind-mind elindították benne azt a kapcsolatot, ami később életre szóló szenvedéllyé vált. Akkor még nem az óceán vagy a világrekordok lebegtek a szeme előtt, csupán a mozgás és a szabadság érzése.
De már ekkor ott dolgozott benne egy belső hang: „Többre vagy képes.” Míg mások a napi edzés után pihentek, nála csak nőtt a kíváncsiság és az elszántság, hogy kipróbálja, meddig tudja a határait feszegetni.
Az óceán gondolata
A nagy álom egy merész gondolatként született: mi lenne, ha nemcsak a hazai vizeket, hanem az Atlanti-óceánt is átszelné? Sokak számára ez lehetetlennek tűnt volna, de Gáborban a kihívás épphogy tüzet gyújtott. A 2000-es évek elején vált konkrét célkitűzéssé: egyedül, saját erejéből átkelni az óceánon. Magyarországon korábban alig akadt példa ilyesmire, így minden új volt: a hajó tervezése, az építés és a szponzorok megszerzése mind-mind önálló feladatként állt előtte.
Az akadályok leküzdése
A kezdeti lépések sosem könnyűek. Amikor valaki egyedül szeretne átkelni a nyílt óceánon, gyakran szkeptikus, kétkedő reakciókat kap. „Ez lehetetlen” – hallotta gyakran. Ám Gábor minden akadályt lehetőségként látott: ha nem volt pénz, talált megoldást; ha nem volt felszerelés, kitalálta, hogyan pótolja.
Nemcsak testileg, hanem mentálisan is készült: hosszú futások, evezések és önfegyelem erősítették, hogy az óceánon a legnagyobb kihívás gyakran nem a hullámok, hanem a saját gondolataink.
A képzeletből valóság lett
Az idő előrehaladtával a gyermekkori álom kézzelfogható céllá formálódott. Megépült a hajó, és egyre világosabbá vált: nincs visszaút. Egy magyar fiatalember, akinek kezében alig nevezhető eszköz áll, készen áll, hogy önerőből, kitartással hódítsa meg a nyílt óceánt. A történet egyszerre merész és inspiráló.
Minden sikeres kaland alapja az első, apró lépésekben rejlik. Gábor kezdeti útja, a kételyekkel és akadályokkal való szembenézés, a hajó megépítése és az elszántság, amivel nekivágott, előrevetítette a későbbi rekordokat és világraszóló teljesítményeket.
Mindez nem a nagy rajtnál kezdődött, hanem ott, amikor először ült kajakba. Ott született meg benne az a gondolat: az ember képes többre, mint gondolná. És ott mondta ki először magában: „Meg fogom csinálni.”