2025. október 21., kedd Névnap: Orsolya, Zsolt
: Részben felhős, 9.1°C – részletes időjárásjelentés »
EUR: 389,62 Ft USD: 335,27 Ft
EXKLUZÍV
Keresés PROGRAMOK Belépés Regisztráció Archívum
Kezdőlap Szépségipar EliteLifeStyle GlobalInvest - gazdasági magazin Top-Secret Szigorúan Bizalmas Tabuk Nélkül Esti Rikkancs EU-tudósítás Brüsszelből Belföld Külföld Politika Kultúra Gazdaság Mozi Történelmi Talányok StreamZóna Tech-tudomány Podcast Országgyűlési Választás 2026 Egészség Közélet Civil Szervezetek Esti Budapest Művészet Szépség Utazás Sport FreeTime/Szabadidő Életmód Természetgyógyászat Horoszkóp Teszt
ELINDULTUNK!
Köszöntünk titeket az Esti Hírlap online változatában! Az ország egyik legrégebbi napilapja most digitálisan tér vissza – friss hírekkel, háttéranyagokkal és különleges tartalmakkal.


Kína: fiatalok munkaerőpiaci kihívásai és az AI-alapú adatközpontok felemelkedése Fiatalok a munkaerőpiacon: 18,9%-os munkanélküliség

Megosztás
Kína: fiatalok munkaerőpiaci kihívásai és az AI-alapú adatközpontok felemelkedése Fiatalok a munkaerőpiacon: 18,9%-os munkanélküliség

Kínában augusztusban 18,9%-ra emelkedett a 16–24 évesek munkanélkülisége, ami súlyos társadalmi és gazdasági kihívást jelez. Ugyanakkor az állami fejlesztések lendületet kapnak: hazai AI-chipekre épülő, nagyméretű adatközpontok épülnek, amelyek a digitális önállóságot és a jövő gazdasági növekedését hivatottak biztosítani.

       A legfrissebb kínai statisztikák szerint a 16–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája augusztusban 18,9% volt, ami nemcsak gazdasági mutató, hanem társadalmi jelzés is. A szám ugyan néhány hónappal ezelőtthez képest enyhe javulást mutat, mégis jelzi, hogy a fiatalok számára a stabil álláslehetőségek továbbra is szűkösek.

A probléma több tényezőből fakad:

az oktatás és a munkaerőpiac közötti szakadék,

a gyakornoki és belépő szintű programok korlátozott száma,

a digitális és automatizált gazdaságban megváltozó kompetenciaigények.

Kínában, ahol a gazdasági növekedés lassulása érzékenyen érinti a szolgáltatási és ipari szektort, a pályakezdők egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni. Ez társadalmi kockázatot hordoz: a fiatalok tartós kiszorulása a munka világából gyengíti a fogyasztói keresletet, és hosszabb távon növeli az állami támogatási terheket.

Technológiai áttörés: hazai AI-chipekre épülő adatközpontok

Ezzel párhuzamosan a kínai állami és iparági projektbeszámolók a mesterséges intelligencia-chipekre épülő nagyméretű adatközpontok előretörését emelik ki. Ezek a központok nem csupán a felhőalapú szolgáltatások gerincét adják, hanem a következő évek gazdasági növekedésének kulcsai is lehetnek.

A beruházások mögött három fő stratégiai cél húzódik:

Technológiai önállóság – a hazai fejlesztésű AI-chipek révén Kína csökkenti importfüggőségét, és erősíti szuverenitását a digitális infrastruktúrában.

Innovációs ökoszisztéma építése – az adatközpontok köré startupok, kutatóintézetek és szoftverfejlesztők kapcsolódhatnak, amelyek új szolgáltatásokat és munkahelyeket hozhatnak létre.

Nemzetközi versenyképesség – a globális technológiai versenyben Kína vonzóbb befektetési célponttá válik, ha erős és megbízható adatkezelési kapacitást tud kínálni.

A projektek mérete és költségvetése jelzi, hogy a döntéshozók hosszú távra terveznek: az AI a gyártásirányítás, a közlekedésirányítás és az egészségügyi szektor adatfeldolgozási igényeit egyaránt kiszolgálhatja.

A két trend összekapcsolódása

Bár első pillantásra a fiatalok magas munkanélküliségi aránya és az adatközpont-fejlesztések külön világot képviselnek, valójában szoros kapcsolatban állhatnak egymással. Az új technológiai infrastruktúrák ugyanis munkahelyeket is teremthetnek – de ehhez a fiatalok célzott képzése és bevonása elengedhetetlen.

Ha a kínai kormány és a vállalatok képesek lesznek a digitális képzési programokat összehangolni az AI- és adatközponti fejlesztésekkel, akkor a most még statisztikailag kedvezőtlen helyzetben lévő fiatal generáció egy új technológiai korszak haszonélvezőjévé válhat.

Megosztás
Link sikeresen kimásolva!