Megosztás az X-en
A számok hidegek és ridegek, de most szinte tapinthatóan fenyegetőek: 4,5 milliárd forint egyetlen bírósági döntés nyomán bármikor elhagyhatja Budapest számláját. A pécsi bíróság ugyanis másodfokon eltörölte azt az azonnali jogvédelmet, amely eddig védőhálót adott a fővárosnak a szolidaritási hozzájárulás utolsó részletével szemben.
Ez a döntés nem pusztán technikai jellegű. A főváros hónapról hónapra kért védelmet, hogy ne zuhanjon össze a költségvetése. Kiss Ambrus főigazgató most úgy fogalmazott: ha nem érkezik újabb jogi garancia, a főváros adósságspirálba süllyedhet. És bár a közgyűlés, a hivatal, sőt maga Karácsony Gergely főpolgármester is hónapok óta figyelmeztet, a jogi védelem fogyatkozása már most konkrét következményeket jelenthet.
A történet gyökerei a kormány által bevezetett szolidaritási hozzájárulásban keresendők. Az ország leggazdagabb települése, Budapest 89 milliárd forintot köteles befizetni – az érvelés szerint a tehetősebb településeknek többet kell vállalniuk. Csakhogy a főváros vezetése ezt a terhet működésképtelenségként éli meg: közlekedés, közvilágítás, közszolgáltatások kerülhetnek veszélybe.
Az elmúlt hónapokban a bírósági döntések hol levegőhöz juttatták, hol újra szorult helyzetbe sodorták a várost. Júniusban például még sikerült visszaszerezni tízmilliárdot kamatostul, most viszont ismét elúszhat az a pénz, amelyből a mindennapi működést fedeznék. Egy ilyen „jogi hullámvasúton” nehéz költségvetést tervezni.
A főváros most mínusz 65 milliárdnál jár. A szeptemberben befolyó iparűzési adó ugyan ideiglenesen könnyíthet a helyzeten, de aligha állítja meg a csúszást. A kérdés inkább az: meddig lehet napi szinten tűzoltani, ha a rendszer maga állandóan újabb terheket ró a városra?
Ez már nem csupán számviteli ügy, hanem politikai üzenet is: mennyire önálló Budapest, és mennyire tartozik a központi hatalom árnyékába. A bírósági döntés tehát nem csak egy paragrafus a jogszabálygyűjteményben – hanem annak jelképe, hogy a főváros pénzügyi mozgástere napról napra szűkül.