Megosztás az X-en
Miközben a világ figyelme a háborús konfliktusokra és a globális gazdasági válságok sorozatára irányul, Donald Trump amerikai elnök új frontot nyitott: titkos rendeletet írt alá, amely a Pentagon számára katonai opciók kidolgozását rendeli el a latin-amerikai drogkartellek ellen. A dokumentum – amelyről amerikai és nemzetközi források is beszámoltak – dróncsapásoktól a tengeri blokádon át egészen rakétatámadásokig engedne utat a fegyveres beavatkozásnak.
Egy titkos rendelet politikai üzenete
Trump számára ez az első alkalom hivatali ideje alatt, hogy nem állam, hanem bűnszervezet ellen hadat üzen. A döntés nemcsak biztonságpolitikai lépés, hanem politikai üzenet is: az „Agenda 47” néven meghirdetett kampányígéret nyílt deklarációja, amely a kartellek „teljes felszámolását” tűzi zászlajára. A drogkereskedelem évek óta Washington belpolitikai vitáinak egyik legforróbb pontja, a fentanil terjedését Trump személyesen „tömegpusztító fegyvernek” nevezte.
Jogi alap és kétségek
A rendelet jogi keretét az adja, hogy az amerikai adminisztráció terrorista szervezetté minősítette a kartelleket. Ez lehetőséget ad a hadseregnek a határokon túl végrehajtott akciókra is. Csakhogy a nemzetközi jogászok figyelmeztetnek: a Kongresszus jóváhagyása nélkül a katonai erő alkalmazása komoly törvényességi aggályokat vet fel, ráadásul a nemzetközi jog alapelveit is sértheti.
Mexikó és Latin-Amerika válasza
Az érintett országok vezetői határozottan elutasították az amerikai katonai jelenlét ötletét. Claudia Sheinbaum mexikói elnök kijelentette: „együttműködés lehetséges, de a szuverenitás nem eladó”. Kolumbia elnöke, Gustavo Petro szerint a kartellek elleni harc szükséges, de az Egyesült Államok fegyveres beavatkozása csak újabb instabilitást hozna. Brazília pedig világossá tette: nem hajlandó saját bűnszervezeteit terrorista kategóriába sorolni.
Venezuela propagandának nevezte az amerikai vádakat, és azt állította, hogy a lépések valódi célja a politikai rendszer megdöntése. Ecuadorban népszavazás lehetőségét is felvetették – a közvélemény háromnegyede azonban ellenzi az amerikai katonai akciót.
Elemzők figyelmeztetései
Amerikai és latin-amerikai elemzők egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a katonai nyomásgyakorlás rövid távon látványos eredményeket hozhat – kartellvezérek kiiktatása, laboratóriumok felszámolása –, hosszú távon azonban csak a hálózatok széteséséhez és kisebb, de erőszakosabb csoportok kialakulásához vezethet. A feszültség pedig ürügyet adhat az autokratikus rezsimeknek arra, hogy saját repressziójukat az „amerikai fenyegetés” elleni védekezésként tüntessék fel.
Hajók, drónok, fenyegetések
A Pentagon már el is kezdte a katonai erő demonstrációját: amerikai rombolók jelentek meg Venezuela közelében, drónok járőröznek Mexikó fölött, és a hírszerzés intenzívebben dolgozik a fentanil-láncok feltérképezésén. Trump nyíltan kijelentette: „négy évig nem tettük meg, most meg kell védenünk az országunkat”.
Trump rendelete egyszerre idézi fel a hidegháborús beavatkozások emlékét és a „drogellenes háború” évtizedes zsákutcáját. A kérdés nem pusztán az, hogy ki és milyen fegyverrel számol fel kartelleket, hanem az is: ki írja át a nemzetközi jog szabályait, ki húzza meg a szuverenitás határait, és ki vállalja a következményeket, ha a latin-amerikai utcákon holnap nem kevesebb, hanem több vér folyik.