Az orosz–ukrán háború harmadik évében minden lövés és minden diplomáciai gesztus újabb fejezetet ír a történelemkönyvbe. Az elmúlt napokban ismét Pokrovszk neve került a hírek középpontjába: orosz támadások érték a térséget, ám az áttörés nem bizonyult tartósnak. Eközben Donald Trump amerikai elnök háromoldalú békecsúcson gondolkodik – ám az ukrán föld sorsa továbbra is a legnagyobb vitakérdés.
Pokrovszk a frontvonal árnyékában
Pokrovszk és környéke a keleti front egyik legkeményebb szakaszává vált. Az orosz csapatok próbáltak éket verni az ukrán védelembe, de a jelentések szerint az ukrán hadsereg megállította a támadásokat. Bár Moszkva hónapok óta fokozatos előrenyomulást hirdet, a valóság az, hogy a frontvonalak többnyire befagytak: Harkivtól Herszonig mintegy ezer kilométer hosszan dúlnak a harcok, döntő fordulat nélkül.
A 2022-es invázió kezdete óta az orosz hadsereg nagyjából ötezer négyzetkilométert szerzett meg – elsőre soknak tűnhet, de napi átlagban ez alig pár négyzetkilométer. Az ukrán ellenállás kitartó, a katonák a romos városok és falvak között védekeznek, miközben a civil lakosság mindennapjait is a háború diktálja.
Trump békecsúcs-terve
Miközben a fronton állóháború bontakozik ki, Donald Trump a diplomáciai színpadon keresne áttörést. Az amerikai elnök nemrég felvetette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel háromoldalú találkozót tartana. A helyszínként Budapest neve is felmerült, ami szimbolikus és stratégiai jelentőséggel bírna.
A csúcstalálkozó ötlete önmagában is történelmi lenne: a háború kezdete óta nem ült egy asztalhoz a három vezető. Trump közvetítői szerepben tetszeleg, miközben az európai vezetők vegyes érzelmekkel figyelik a fejleményeket.
A Donbász és a területcsere dilemmája
Az orosz–ukrán konfliktus egyik legnagyobb vitapontja továbbra is a Donbász jövője. Putyin állítólag az egész régió átadását követeli, és hajlandó lenne befagyasztani a harcokat a jelenlegi frontvonal mentén. Ez gyakorlatilag területcsere lenne: békéért földet.
Zelenszkij viszont egyértelműen elutasítja az alkut. Szerinte Ukrajna alkotmánya nem teszi lehetővé, hogy akár népszavazás nélkül feladják bármelyik megyét. „A Krím és a Donbász is Ukrajna része” – hangsúlyozta többször az elnök, aki szerint a területfeladás a háború végét nem, legfeljebb egy újabb orosz offenzíva kezdetét jelentené.
Publicisztikai kitekintés
A béketárgyalások paradoxona, hogy sokszor a diplomáciai asztalnál hangzanak el a legnagyobb szavak, de a döntések súlya a lövészárkokban dől el. Oroszország továbbra is a térképen húzna új határokat, míg Ukrajna a saját létezését védi minden négyzetméteren.
Trump felbukkanása a közvetítői színtéren új lendületet adhat a békekeresésnek, de ugyanakkor kockázatokat is rejt: a felek álláspontjai olyan távoliak, hogy egy csúcstalálkozó akár a különbségeket is kiélezheti. A történelem arra tanít, hogy a béke ritkán születik kompromisszum nélkül – de a kérdés most az, mennyit hajlandó feláldozni érte Ukrajna, és mit hajlandó engedni Oroszország.
A frontvonalak mozdulatlanok, a diplomáciai színpadon viszont egyre gyorsabban forognak az események. Hogy Trump békecsúcsa valóban áttörést hoz-e, vagy csak újabb epizód lesz a háború hosszú történetében – erre a választ a következő hetek adhatják meg.