Megosztás az X-en
Washingtonban hétfőn új színpad nyílt az orosz–ukrán háború körüli diplomáciai drámában. Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, valamint több európai vezetőt – köztük a német, francia, olasz és brit kormányfőt, az Európai Bizottság elnökét és a NATO főtitkárát. Az üzenet világos: Európa most nem a háttérből figyel, hanem testületileg érkezett meg az amerikai elnökhöz, hogy jelezze, a háború lezárásának kérdése többé nem pusztán ukrán–orosz ügy, hanem a Nyugat jövőjének egyik legfontosabb próbatétele.
Trump és a realitások falai
Donald Trump az elmúlt hetekben már felvillantotta saját békekoncepcióját. Az alaszkai találkozón Vlagyimir Putyinnal olyan feltételekről beszélt, amelyek a Kremlnek kedvezhetnek: a NATO-bővítés leállítása, a Krím orosz kézben hagyása és egy gyors tűzszünet. Ezeket most a washingtoni asztalra is odatette. A Fehér Ház előtti rövid nyilatkozataiban azt sugallta: Zelenszkij „azonnal békét köthetne”, ha lemondana a NATO-tagságról és elfogadná Oroszország 2014-es annektálását.
Csakhogy Ukrajna más lapot húzott. Zelenszkij nem először, de most különösen élesen utasította vissza a területvesztés gondolatát. Szerinte a béke nem lehet az ország feldarabolásának ára – „biztonságot akarunk, nem visszalépést” – üzente. A jelenlévő európai vezetők pedig egyértelműen mellé álltak.
Európa Washingtonba költözött
A mai találkozón feltűnő volt: az európai vezetők ritkán látott egységben vonultak fel Washingtonban. Ursula von der Leyen, Olaf Scholz, Emmanuel Macron és Giorgia Meloni közös kiállása szimbolikus. Ezzel nemcsak Zelenszkijt erősítették, hanem Trumppal is tudatták: Európa nem fogad el olyan megállapodást, amely az orosz követeléseknek megfelelően darabolná fel Ukrajnát.
A javaslat, amely egyre komolyabb körvonalat kap, egy NATO-szerű biztonsági garanciarendszer – Ukrajna számára tagság nélkül, de a Nyugat katonai és politikai védőernyőjével. Ez kompromisszum lehet azoknak is, akik nem akarják azonnali NATO-tagsággal provokálni Moszkvát, ugyanakkor nem engednék Ukrajnát védelem nélkül.
A washingtoni nap egyértelművé tette: Trump most egyensúlyozik a saját ígéretei és a valóság között. Mert lehet „üzleti békét” ajánlani Moszkvának, de a háború nem egy ingatlanüzlet, ahol a felek lemondanak egy telekről a gyors alku érdekében. Az ukrán vér, a szétlőtt városok és a menekültek milliói nem váltóval egyenértékű tételek, hanem a szabadság árfolyamát mutatják.
Európa pedig – talán először hosszú idő óta – közösen és láthatóan is felmutatta, hogy nem pusztán reagál, hanem proaktív módon lép fel. Ez a washingtoni összejövetel nem a háború végét hozta el, hanem azt, hogy világos lett: a béke ára nem Ukrajna területének feladása, hanem a Nyugat egységének megerősítése.