Megosztás az X-en
Figyelem: az alábbi elemzés nem közöl hivatalos adatokat, csupán a hatályos törvényekben szereplő képletek és statisztikai adatok alapján készült becsléseket tartalmaz. A számítások pusztán szemléltető jellegűek, az önkormányzatok gyakorlata és költségvetési helyzete ezektől eltérhet.
Egy 2024-ben elfogadott törvénymódosítás alapján 2025. július 1-jétől elvileg emelkedhettek a polgármesterek juttatásai Magyarországon. A változás lényege, hogy a polgármesteri bérek jogszabályban rögzített szorzók alapján kiszámíthatók lehetnek, a megelőző évi bruttó nemzetgazdasági átlagkereset figyelembevételével. Mindez azonban nem jelent automatikusan egységes megvalósulást minden településen – az eltérések a költségvetés, a döntéshozói gyakorlat és a foglalkoztatási jogviszony függvényében jelentkezhetnek.
Hogyan számítható ki elvileg a polgármesteri bér?
A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a polgármesterek illetménye elvileg kiszámítható úgy, hogy a KSH által közzétett, megelőző évi bruttó nemzetgazdasági átlagkeresetet megszorozzák egy lakosságszámhoz kötött szorzóval. A 2024-re vonatkozó hivatalos adat szerint ez az átlagkereset 667 365 forint volt.
Amennyiben az adott önkormányzat a törvény által lehetővé tett szorzókat ténylegesen alkalmazza, akkor elméletben az alábbi bruttó összegek adódhatnak:
| Településtípus / lakosságszám | Szorzó | Elméleti bruttó havi illetmény |
|---|---|---|
| Főpolgármester | 6× | akár ~4 004 190 Ft |
| Megyei jogú város / fővárosi kerület | 4,5× | akár ~3 003 142 Ft |
| Vármegyei közgyűlés elnöke | 4× | akár ~2 669 460 Ft |
| 500 fő alatt | 1,5× | akár ~1 001 000 Ft |
| 501–1500 fő | 1,75× | akár ~1 167 000 Ft |
| 1501–2000 fő | 2× | akár ~1 334 000 Ft |
| 2001–5000 fő | 2,25× | akár ~1 500 000 Ft |
| 5001–10 000 fő | 2,5× | akár ~1 668 000 Ft |
| 10 001–30 000 fő | 3× | akár ~2 002 000 Ft |
| 30 000 fő felett | 3,5× | akár ~2 335 000 Ft |
Ezek az összegek csak akkor valósulhatnak meg, ha a település ezt a számítást alkalmazza, és ehhez rendelkezésre áll a szükséges pénzügyi fedezet. Az is lehetséges, hogy a költségtérítés (a törvény szerint 15%) szintén érvényesül, de ennek kifizetése önkormányzati gyakorlat függvénye.
Ki finanszírozhatja mindezt?
A polgármesterek bérét a gyakorlatban az önkormányzatok költségvetése tartalmazza, ugyanakkor a kisebb települések esetében nem garantált, hogy erre elegendő saját bevételük lenne. Ilyen esetekben az állam működési támogatást nyújthat, amely részben vagy egészben fedezheti ezeket a kötelező juttatásokat – feltéve, hogy az adott önkormányzat megfelel a támogatási feltételeknek.
Például egy 1300 fős település, mint Pilisjászfalu esetében, ha a törvényi szorzót alkalmazzák (1,75×), akkor a polgármester juttatása elvileg bruttó 1,17 millió Ft körül alakulhatna, plusz a költségtérítés, de ennek megvalósulása több tényezőn múlhat.
Hogyan viszonyulhat ez más keresetekhez?
A törvényi képlet elvileg magasabb juttatásokat eredményezhet a polgármesterek számára, mint más közfinanszírozott hivatásokban jellemző bérek.
| Pozíció | Becsült bruttó jövedelem (ha alkalmazzák a képletet) |
|---|---|
| Főpolgármester | akár ~4,6 millió Ft |
| Miniszter | akár ~4,0–4,3 millió Ft |
| Országgyűlési képviselő | akár ~2,2–2,6 millió Ft |
| Középiskolai tanár | jellemzően ~0,6–0,8 millió Ft |
| Ápoló, szociális dolgozó | jellemzően ~0,4–0,6 millió Ft |
| Nettó minimálbér (2025) | ~200–250 ezer Ft |
Ezek az összegek nem hivatalosak, és pusztán a törvényi logika alapján számíthatók ki, a gyakorlat ettől jelentősen eltérhet.
Miért lehet fontos ez az összevetés?
A célja ennek a szabályozásnak valószínűleg az volt, hogy átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tegye a városvezetők juttatásait. Ugyanakkor az, hogy ez mennyire tűnik arányosnak a választópolgárok szemében, vagy érzékelhető-e a közszolgáltatások színvonalában, már inkább társadalmi kérdés, semmint jogi.