Megosztás az X-en
2025-ben Magyarország új mérföldkőhöz érkezett a nemzetközi pénzügyi piacokon: 5 milliárd kínai renminbi értékben bocsátott ki kötvényt, amely a valaha volt legnagyobb, kínai célközönségnek szánt magyar kötvénykibocsátásnak számít. A tranzakciót rendkívül erős befektetői érdeklődés övezte, ami rávilágít Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatainak folyamatos erősödésére.
Mi az a panda-kötvény?
A panda-kötvény olyan, Kínában értékesített, renminbiben denominált kötvény, amelyet nem kínai kibocsátók bocsátanak ki. Előnye, hogy közvetlenül eléri a kínai intézményi befektetők tőkepiaci forrásait, és gyakran kedvezőbb kamatfeltételekkel jár, mint az euró- vagy dolláralapú kötvények.
A kötvénykibocsátás háttere:
A 2025-ben kibocsátott 5 milliárd renminbi értékű kötvény körülbelül 700 millió dollárnak vagy 640 millió eurónak felel meg. A jelentős érdeklődés annak köszönhető, hogy a kínai befektetők kedvező hozamot és stabil hitelkockázati besorolást látnak a magyar állampapírokban.
Ez a kibocsátás folytatása Magyarország korábbi, 2021-es és 2022-es sikeres panda-kötvényeinek. A 2021-es kibocsátás különlegessége, hogy zöld panda-kötvényként valósult meg, támogatva a fenntartható és megújuló energia beruházásokat.
A magyar államadósság szerkezetére gyakorolt hatás: A renminbiben denominált kötvények segítenek csökkenteni az euró- és dollárfüggőséget, ezzel diverzifikálva az államadósság szerkezetét. A kínai piac stabil befektetői bázist kínál, amely hosszabb lejárati időkkel és kiszámítható hozamszintekkel jár. Emellett a kötvénykibocsátás hozzájárul a magyar adósságfinanszírozás nemzetközi lábának megerősítéséhez, különösen a keleti piacokon.
Nemzetközi összehasonlítás:
Az elmúlt években nemcsak Magyarország, hanem más országok is éltek a panda-kötvények adta lehetőségekkel. Lengyelország már 2016-ban lépett be a kínai piacra, több száz millió renminbi értékben. Afrika egyes országai, például Kenya és Nigéria, szintén kísérleteznek a panda-kötvényekkel, de likviditási és devizakockázati problémákkal szembesülnek. Magyarország azonban a közép-kelet-európai régióban élen jár ebben a típusú finanszírozásban, különösen a zöld kötvények területén.
Összehasonlítás más országok panda-kötvény kibocsátásaival:
- Magyarország (2021–2022): 1–2 milliárd renminbi értékű zöld panda-kötvényeket bocsátott ki. Világelső volt a zöld panda-kibocsátások között. A cél: zöld beruházások finanszírozása és fenntartható adósságkezelés.
Magyarország (2025): 5 milliárd renminbi értékű panda-kötvény. Az eddigi legnagyobb volumenű magyar panda-kibocsátás. Kínai intézményi befektetők számára lett kialakítva, kiemelkedő kereslet mellett.
- Lengyelország és más CEE-országok (2016-tól): Több száz millió renminbi értékű panda-kötvényeket bocsátottak ki. Lengyelország volt az első közép-kelet-európai ország a kínai tőkepiacon.
Ezek a kibocsátások kisebb méretűek, jellemzően nem zöld célokra irányultak.
- Afrikai államok (2023–2024): 3–5 milliárd renminbi összértékben jelentek meg panda-kötvényekkel. A forrásbevonás célja hasonló, de a likviditás és devizakörnyezet bizonytalanabb.
Gyakran magasabb kockázati prémiumot kell fizetniük.
Előnyök és kockázatok
A panda-kötvények előnye, hogy csökkentik a devizakockázatot, diverzifikálják a befektetői kört és hosszú távú, stabil finanszírozási forrást biztosítanak. Ugyanakkor kockázatot jelent a renminbi árfolyamának ingadozása és a kínai piac sajátos szabályozási környezete.
A magyar kormány tervezi, hogy a jövőben is él a kínai piac kínálta lehetőségekkel, amennyiben a kereslet továbbra is erős marad. A 2025-ös 5 milliárd renminbis tranzakció sikere arra utal, hogy Magyarország hosszú távon is fontos szereplője kíván lenni a kínai tőkepiacnak.