Megosztás az X-en
A Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok újabb szintre léptek az utóbbi években, és ennek egyik legfontosabb, de kevésbé reflektorfényben lévő területe a jogi együttműködés. A két ország eltérő jogrendszerrel és jogkultúrával rendelkezik – Kína kontinentális jogon alapuló, sajátos politikai berendezkedésű rendszere és Magyarország európai uniós joghoz igazodó struktúrája első látásra távolinak tűnhet –, mégis egyre több területen találkoznak és építenek együtt.
Jogászképzés és tudományos csereprogramok
Az elmúlt években több magyar egyetem – köztük az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – indított együttműködést kínai jogi intézményekkel, például a Pekingi Egyetemmel és a Kelet-Kínai Politikai és Jogi Egyetemmel. Ezek az együttműködések magukban foglalják a közös kurzusokat, vendégprofesszorokat, jogi tanulmányutakat, valamint közös kutatási projekteket, főként az adatvédelem, nemzetközi kereskedelmi jog, szellemi tulajdon és digitális jog területén.
Extradíciós egyezmények és jogsegély
Kína és Magyarország között már 2015-ben megszületett a büntetőjogi jogsegélyről szóló egyezmény, amely lehetővé teszi a hatóságok számára a bűncselekményekkel kapcsolatos adatok, tanúk, bizonyítékok átadását és adott esetben kiadatási eljárások lefolytatását. Bár a kiadatási megállapodások mindig érzékeny pontot jelentenek – különösen az emberi jogi megfontolások fényében –, Magyarország többször is megerősítette, hogy minden ilyen esetben az európai és hazai jogszabályok alapján dönt.
Együttműködés a gazdasági és kereskedelmi jog területén
A Kínai Befektetési Bank, valamint számos kínai vállalat magyarországi jelenléte új kihívásokat és lehetőségeket hozott a magyar gazdasági jogalkalmazásba. Egyre gyakrabban merülnek fel kérdések a vállalatirányítás, a munkajog, az adatvédelem és az export-ellenőrzési szabályozás területén. Ennek megfelelően egyre több jogi iroda alakított ki kínai kapcsolatokra specializált részleget, és több magyar ügyvéd vesz részt kínai üzleti jogi továbbképzéseken.
Digitális jog és adatvédelem: kritikus pontok
A digitális világ térnyerése újabb kihívásokat hoz: hogyan lehet harmonizálni a kínai adatkezelési gyakorlatot az EU-s GDPR követelményeivel? Bár Kína 2021-ben bevezette saját adatvédelmi törvényét (Personal Information Protection Law – PIPL), a két szabályozás filozófiája jelentősen eltér egymástól. Az együttműködés ezen a téren inkább jogértelmezési és tapasztalatcserére épül, mintsem normatív összehangolásra.
Közös jogi fórumok és jövőbeli lehetőségek
Évente megrendezésre kerülnek olyan nemzetközi jogi fórumok, mint a „China-CEEC Legal Forum”, ahol közép- és kelet-európai országok, köztük Magyarország is, delegációval vesznek részt. Ezek a fórumok nem csupán a gazdasági kapcsolatok jogi hátterét erősítik, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a két ország közösen lépjen fel olyan globális kihívásokkal szemben, mint a mesterséges intelligencia jogi szabályozása vagy a kiberbűnözés.
A Kína–Magyarország jogi együttműködés nem csupán diplomáciai gesztus, hanem gyakorlati és stratégiai kapcsolatépítés is. Bár a jogi rendszerek között jelentős különbségek vannak, mindkét fél számára előnyös lehet a tapasztalatcsere, a közös jogértelmezési gyakorlatok kialakítása és a konkrét jogsegély-megállapodások. A jövő egyik kulcsa abban rejlik, hogy ezek az együttműködések mennyire tudnak alkalmazkodni a technológiai és geopolitikai változásokhoz – és mindeközben megőrizni a jogállamiság és emberi jogok elveit.
Ha szeretnéd, készíthetek hozzá egy felirat nélküli, széles borítóképet is. Szólj bátran!