Megosztás az X-en
Kapu Tibor beírta nevét a magyar űrkutatás történetébe: az Axiom-4 küldetés résztvevőjeként sikeresen elhagyta a Nemzetközi Űrállomást, és ezzel a második magyar emberként járt az űrben. A tudományos eredmények és a nemzeti büszkeség szempontjából is kiemelkedő esemény új lendületet adhat a hazai űripari és technológiai fejlesztéseknek.
2025 júliusában Kapu Tibor, a magyar kutató-űrhajós sikeresen befejezte az Axiom Space által szervezett Axiom-4 küldetést. A misszió során a legénység több tudományos kísérletet hajtott végre a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), különös tekintettel az űregészségügyre, anyagtudományra és biotechnológiára.
A magyar űrhajós – aki civil mérnökként és kutatóként is ismert – nemcsak technikai feladatokat látott el, hanem magyar kutatóintézetek által fejlesztett eszközökkel és mérésekkel is dolgozott az űrben. Az elvégzett kísérletek hozzájárulnak az emberi test hosszú távú űrbeli viselkedésének jobb megértéséhez, valamint a Földön is hasznosítható innovációkhoz.
A küldetés lezárása után Kapu Tibor várhatóan hazai és nemzetközi rendezvényeken is beszámol élményeiről és eredményeiről, illetve támogatja a fiatalok természettudományos érdeklődésének felkeltését.
Milyen kutatásokat végzett Kapu Tibor?
1. Új navigációs technológiák – IMU‑DRS
A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet fejlesztette az IMU‑Dead Reckoning in Space (IMU‑DRS) rendszert, amely gyorsulás- és giroszkópméréseket végzett súlytalanságban. A cél a GPS nélküli űrbeli navigációs pontosság javítása. Ez különösen fontos automata járművek, űrséták és bolygófelszíni tájékozódás során, például a Holdon vagy a Marson.
2. Sugárzásmérés valós időben
Magyar fejlesztésű dózismérő szenzor mérte a sugárterhelést, valamint a környezeti paramétereket, mint a hőmérséklet, páratartalom és CO₂-koncentráció. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek az űrhajósok egészségi állapotának nyomon követéséhez, illetve más bolygókra irányuló küldetések biztonságos tervezéséhez.
3. Anyagtudomány és folyadékdinamika
A küldetés során vizsgálták például indium olvadását és folyadékcseppek viselkedését súlytalanságban. Ezek a kísérletek segíthetik a mikrotechnológiai és űripari alkalmazásokat. Emellett bolygóléptékű légköri dinamika modellezésére is sor került, kis vízgömb segítségével – ez segítheti például a Szaturnusz gyűrűinek megértését.
4. Biológiai és orvosi kísérletek
A küldetés 25 magyar vonatkozású kísérletet tartalmazott, amelyek az emberi test működését vizsgálták mikrogravitációs körülmények között. Vizsgálták a mikrobiomot, a kognitív funkciókat, a DNS károsodás-javítást, az őssejtek viselkedését, valamint az izom- és keringési rendszert.
Ezek mellett gyógyszeripari tesztek is zajlottak, például nanoszálas szemcseppek hatásosságát vizsgálták, amelyek célzott hatóanyag-leadást ígérnek. Genetikai kísérletekben muslicák DNS-ét tanulmányozták sugárzás hatására, a javító mechanizmusok jobb megértésének céljából.
5. Élelmiszer- és növénykísérletek
A fedélzeten csírázó növényeket – például búzát és retket – vizsgáltak, valamint mikrozöldeket neveltek. A kísérletek célja annak megértése, hogy miként lehet fenntartható módon friss élelmiszert termeszteni hosszú távú űrmissziók során. Ezek a földi mezőgazdaság szempontjából is hozhatnak újdonságokat.
6. Oktatás és tudománynépszerűsítés
A misszió során kiemelt figyelmet kaptak az oktatási célú események is: Kapu Tibor több magyar iskolával és diákkal is kapcsolatba lépett. A cél az volt, hogy élőben mutassa be a tudomány szépségeit, és inspirálja a jövő generációját természettudományos és mérnöki pályákra.
Kapu Tibor az Axiom–4 küldetésen több mint 25 magyar kutatással kapcsolatos kísérletet végzett, amelyek érintik az űrbiológiát, anyagtudományt, sugárzásmérést, orvosbiológiát, navigációt és mezőgazdaságot is.
A visszahozott minták és adatok elemzése jelenleg folyik; a következő hónapokban várhatóak a tudományos publikációk. A misszió nemcsak a magyar űrkutatás számára jelent mérföldkövet, hanem olyan innovációkat is elindíthat, amelyek a Földön is hasznosulhatnak.
Mikrozöldek kutatási eredményei:
1. Glükozinolát és antioxidáns tartalom
A káposzta, retek és rukkola mikrozöldek termesztése során a glükozinolát-szint jelentősen megnövekedett. Például a retek mikrozöldekben magasabb glükozinolát-koncentrációt mértek speciális termesztőközegekben. Az antioxidáns aktivitásban szignifikáns különbségek mutatkoztak a fajták között: bizonyos fajták akár 94 százalékos DPPH scavenging értéket is elértek.
2. Biomassza és fénykezelés optimalizálása
Klímavezérléses és LED-spektrum-változtatásos vizsgálatok igazolták, hogy egy közepesen magas fényintenzitás mellett optimalizálható a friss tömeg, míg a szárazanyag stabilabb marad nagy intenzitásoknál is. Műtrágyázással a friss tömeg jelentősen növekedett különböző Brassicaceae fajtákban, mint a retek, mustár és karalábé.
3. Táplálkozási komponensek – rost és ásványi anyagok
Retek mikrozöldekben a teljes élelmi rost aránya elérte a 2,21–3,09 százalékot, ami jelentősen meghaladja a korábbi adatokat. Egyéb beltartalmi elemek, mint kálium, kalcium, vas, cink, mangán is kiemelkedő mennyiségben vannak jelen, ráadásul vegyi szennyeződés nélkül.
Közösségi tapasztalatok
Tanulmányok szerint a mikrozöldek tápanyagtartalma, antioxidánsai és vitaminjai 4-40-szer magasabbak lehetnek, mint a teljesen kifejlett növényeké.
Teljes spektrumú világítással végzett termesztés indokolja a magasabb tápanyagkoncentrációt.
Egy tapasztalat szerint például 25 gramm magból akár 282 gramm friss mikrozöld is termeszthető.
Ezek megerősítik, hogy a mikrozöldek – különösen a keresztesvirágúak családjába tartozó fajták – koncentrált tápanyagforrást jelentenek, és termesztésük gyors, hatékony.
Kapu Tibor ezzel a teljesítményével a legendás Farkas Bertalan nyomdokaiba lépett, aki 1980-ban járt az űrben. A több mint négy évtized után újra űrbe jutó magyar ember szereplése mérföldkő nemcsak szimbolikus, de szakmai szempontból is. A sikeres misszió új lendületet adhat a magyar űrkutatásnak, valamint a hazai tudományos élet nemzetközi láthatóságának.
