Fontos mérföldkőhöz érkezett a magyar joggyakorlat: az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint ellentétes az Alaptörvénnyel az a jelenlegi szabályozás, amely alapján Magyarország nem ismeri el automatikusan a külföldön kötött azonos nemű házasságokat legalább bejegyzett élettársi kapcsolatként.
Az AB határozata kiemeli: a magyar állam nem kerülheti meg az emberi méltóság és magánélet védelmét, még akkor sem, ha a hazai jogrend a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő között képzeli el. Azok a párok, akik jogszerűen kötöttek házasságot külföldön, nem veszthetik el automatikusan kapcsolati státuszukat a határon átlépve.
A beadványt egy magyar állampolgár nyújtotta be, aki az Európai Unió egyik tagállamában kötött házasságot azonos nemű párjával. A magyar hatóság azonban ezt a kapcsolatot nem ismerte el, és nem jegyezte be sem házasságként, sem élettársi kapcsolatként. Az érintett szerint ez sérti az emberi méltóságát és a családi élethez való jogát.
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása nem csak precedensértékű, de törvényi szintű korrekcióra is kötelezné a jogalkotót. A testület szerint a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód megköveteli, hogy legalább élettársi kapcsolatként ismerje el Magyarország az ilyen külföldi házasságokat.
A határozat nem jelent automatikus jogszabály-változást, ugyanakkor nyomást gyakorol a Parlamentre, hogy felülvizsgálja a családjogi és személyi jogi szabályokat, és azokat összehangolja az Alkotmánybíróság értelmezésével.
Ez a döntés különösen fontos lehet az Európai Unió egységes jogelveinek magyarországi érvényesítése szempontjából, és érzékeny társadalmi vitákat is elindíthat az azonos nemű párok jogainak hazai elismeréséről.