Megosztás az X-en
Sevillában globális fenntarthatósági csúcstalálkozót tartottak, ahol több mint ötven ország képviselői vettek részt. A konferencia célja a fenntartható fejlődési célokhoz szükséges pénzügyi források mozgósítása volt. A résztvevők vállalták, hogy évi több billió dollárra tehető beruházást ösztönöznek a szegénység csökkentése, az infrastruktúra fejlesztése és a klímaváltozás elleni intézkedések támogatása érdekében. Néhány jelentős ország – köztük az Egyesült Államok – nem vett részt a találkozón.
Sevilla, 2025. június vége – Több mint ötven ország kormányzati képviselői, gazdasági szereplők, nemzetközi pénzügyi intézmények és civil szervezetek vettek részt azon a nagyszabású fenntarthatósági csúcstalálkozón, amelyet az ENSZ égisze alatt rendeztek meg a spanyolországi Sevillában. A háromnapos konferencia fő célja a fenntartható fejlődési célokhoz (SDG-k) szükséges pénzügyi források mozgósítása volt, különös tekintettel az éghajlatváltozás elleni fellépésre, az infrastrukturális fejlesztésekre és a globális szegénység csökkentésére.
A fő cél: évi több billió dollár beruházás a fenntarthatóságba
A csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozat szerint a résztvevő országok vállalták, hogy a következő évtized során évente több billió dollárt irányítanak olyan programokra, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a zöld gazdaság kialakításához, a szociális egyenlőtlenségek mérsékléséhez és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez.
A tervezett beruházások célterületei:
- Zöld energia: megújulóenergia-hálózatok bővítése, energiatárolás fejlesztése
- Közlekedés: alacsony kibocsátású közlekedési infrastruktúra kiépítése
- Vízgazdálkodás és élelmiszerbiztonság: fenntartható mezőgazdasági rendszerek
- Urbanizáció: intelligens városfejlesztési programok, klímabarát lakhatás
- Digitális inklúzió: technológiai hozzáférés bővítése a fejlődő országokban
A találkozón elhangzott, hogy a fenntarthatósági célokhoz 2030-ig világszinten évi mintegy 4,2 billió dollárnyi új beruházásra lenne szükség. A csúcstalálkozó ezt a célt kívánja közelebb hozni egy új nemzetközi finanszírozási keretrendszer segítségével, amely magán- és közpénzeket egyaránt bevon.
A részvétel és politikai üzenetek
A rendezvényen jelen volt az Európai Unió, Latin-Amerika, Afrika, Délkelet-Ázsia, valamint több csendes-óceáni állam küldöttsége is. Kiemelkedő szerepet vállalt Franciaország, Németország és Brazília, amelyek egyaránt új fenntarthatósági alapok létrehozását jelentették be.
Az Egyesült Államok, valamint néhány nagy gazdaság – például Oroszország és India – azonban nem képviseltette magát hivatalos szinten, ami több megfigyelő szerint csökkentheti a kezdeményezés globális súlyát. Ennek ellenére a jelen lévő országok kijelentették: „a cselekvés nem várhat a konszenzusra”.
A tanácskozás során konkrét pénzügyi eszközöket is javasoltak a fenntarthatósági célok eléréséhez:
- Globális Zöld Beruházási Alap létrehozása, közfinanszírozásból és magántőkéből
- Zöld kötvények kibocsátásának ösztönzése minden részt vevő országban
- Nemzetközi pénzügyi rendszer reformja, ideértve az adóparadicsomok szabályozását és az igazságosabb adóbeszedést
- Karbonvám bevezetésének vizsgálata az importtermékek kibocsátásának nyomon követésére
A konferencia teret adott a civil társadalom és tudományos közösségek képviselőinek is. Ők arra figyelmeztettek, hogy „a klímaválság és az egyenlőtlenségek nem pénzhiányból fakadnak, hanem politikai prioritások hiányából”. Sürgették az azonnali cselekvést és a hiteles intézkedéseket, nemcsak szándéknyilatkozatokat.
A házigazda Spanyolország aktív kezdeményezőként lépett fel. Pedro Sánchez miniszterelnök nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is, és elengedhetetlen a globális stabilitás megőrzéséhez. Sevilla városa mint a rendezvény helyszíne szimbolikusan is a zöld átmenet regionális központjaként kíván megjelenni Európában.
A konferencia végén egyértelmű üzenetként fogalmazódott meg: a fenntarthatóság finanszírozása nem opció, hanem globális kötelesség, amely nélkül a klímaváltozás, a gazdasági egyenlőtlenségek és a társadalmi instabilitás tovább mélyülhet. A következő hónapokban az ígéretek gyakorlati megvalósítása kerül fókuszba – figyelmeztettek a szervezők.