2025. június 24., kedd Névnap: Iván, János
Budapest: Napos idő, 28.2°C – részletes időjárásjelentés »
EUR: 401,82 Ft USD: 346,61 Ft
EXKLUZÍV
Keresés PROGRAMOK Belépés Regisztráció Archívum
Kezdőlap Belföld Külföld Politika Gazdaság Kultúra Tech Mozi StreamZóna Történelmi talányok
ELINDULTUNK!
Köszöntünk titeket az Esti Hírlap online változatában! Az ország egyik legrégebbi napilapja most digitálisan tér vissza – friss hírekkel, háttéranyagokkal és különleges tartalmakkal.


Tribute: Pro vagy Kontra? – A másolat dicsérete vagy a művészet paródiája?

Megosztás
 Tribute: Pro vagy Kontra? – A másolat dicsérete vagy a művészet paródiája?


A tribute zenekarok körül régóta forrnak az indulatok – valaki rajong értük, más egyenesen szentségtörésnek tartja őket. De mitől is olyan megosztó ez a műfaj? És lehet-e valódi művészi értéke egy „másolatnak”?

A tribute és cover bandek lényege épp az, amit sokan kritikaként is megfogalmaznak: nem hoznak létre újat, hanem meglévőt idéznek meg. Csakhogy ebben az idézésben óriási az érzelmi töltet. Egy jól eljátszott Queen- vagy Metallica-dal élőben nemcsak nosztalgia, hanem élmény – főként akkor, ha az eredeti előadó már nem elérhető, vagy sosem járt kis hazánkban.

Sokan épp ezért szeretik a tribute bandákat: betöltik azt az űrt, amit az idő vagy a földrajz hagyott a szívünkben. És nem mellesleg: olcsóbban, kisebb helyszíneken, sokszor lélekkel és alázattal idézik meg a legendákat. Olykor még hitelesebben is, mint maguk a legendák – lásd fáradt, rutinszerű arénakoncertek vs. elszánt, precíz tribute show-k.

Ugyanakkor jogos az a kritika is, hogy ha mindenhol feldolgozások szólnak, akkor az új zenék hol kapnak teret? Mi lesz azokkal, akik a saját hangjukat keresik, de sosem férnek színpadra, mert a közönség a biztosra – az ismerős refrénekre – szavaz?

Ráadásul sokaknak a tribute még akkor is ízléstelennek hat, ha jól szól. Mert nem az egyediség, a kockázat, a jelen idejű művészi megszólalás számít, hanem a múlt tökéletes utánzása. Ez pedig egyesek szerint giccs – vagy legalábbis öncélú szórakoztatás.

És mi van akkor, ha egy tribute csapat jobb élményt ad, mint az eredeti? Eláruljuk vele a „mestert”? Vagy épp ezzel tartjuk életben a művészetét?

A válasz valószínűleg: is-is. A tribute és cover zenekarok se nem hősök, se nem csalók. Egyfajta hidat képeznek a múlt és a jelen között. Nem helyettesítik az eredetit – de nem is mindig kell, hogy helyettesítsenek. Van, akinek ők jelentik az egyetlen élő kapcsolatot egy korszak hangzásával.

A vita örök marad. De talán nem is baj. Mert amíg beszélünk róla, addig él a zene – eredeti, tribute vagy cover formában is.

Idén meggyőződhetünk erről és kialakíthatjuk saját véleményünket a témával kapcsolatban a Sziget Fesztiválon, ahol több tribute produkció is színpadra lép – köztük az Abba Tribute Hu, a Don't Stop The Queen is....

 

Megosztás
Link sikeresen kimásolva!