Megosztás az X-en
Ismét megállt a levegő Brüsszelben: Magyarország és Szlovákia ezúttal is keresztbe tett az Európai Unió legújabb szankciós csomagjának, amely Oroszország gazdasági elszigetelését célozta volna meg. A döntés nemcsak diplomáciai hullámokat keltett, de világossá tette: az unió egysége továbbra is törékeny, ha geopolitikai érdekekről van szó.
Ismét megállt a levegő Brüsszelben: Magyarország és Szlovákia ezúttal is keresztbe tett az Európai Unió legújabb szankciós csomagjának, amely Oroszország gazdasági elszigetelését célozta volna meg. A döntés nemcsak diplomáciai hullámokat keltett, de világossá tette: az unió egysége továbbra is törékeny, ha geopolitikai érdekekről van szó.
A legújabb intézkedéscsomagot az Európai Bizottság és több tagállam – köztük Litvánia és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – határozottan támogatták. A cél az lett volna, hogy Oroszország hadigépezetének finanszírozási lehetőségeit még jobban visszaszorítsák, különösen az energiaszektor és a kritikus technológiák területén.
Orbán Viktor azonban – a már megszokott pozíciójából – vétót emelt, és ezzel együtt mozgósította a szlovák szövetségest is. A magyar kormány nem először blokkol ilyen döntést: korábban már több alkalommal is kifogásolta a szankciók hatékonyságát és azok gazdasági visszacsapásait.
Mi áll a háttérben?
Elemzők szerint Magyarország főként a saját energiaellátásának biztonsága miatt ódzkodik a keményebb lépésektől, de sokan geopolitikai szándékot is sejtenek: Orbán régóta hangoztatja, hogy „a béke pártján áll”, és az Oroszországgal való nyitottabb kapcsolatot szorgalmazza, még akkor is, ha ez szembe megy az uniós többségi akarattal.
Mi a következő lépés?
A szankciós javaslat egyelőre jegelve marad, az EU pedig kénytelen újabb tárgyalási köröket kezdeni a vétózó felekkel. Brüsszelben azonban egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek szerint ideje lenne újragondolni az egyhangúság elvét a külpolitikai döntéshozatalban – épp az ilyen helyzetek elkerülése érdekében.
A vita tehát nemcsak Oroszországról, hanem magáról az EU jövőjéről is szól: lehet-e egységes és hatékony, ha egy-két ország bármikor blokkolhat kritikus lépéseket?