A magyar Országgyűlés 2025. június 18-án elfogadta a 2026-os állami költségvetést, amelynek központi célja, hogy a gazdasági növekedés lassulása ellenére is stabilitást, kiszámíthatóságot és erőteljes társadalmi támogatást biztosítson. A törvényjavaslat kormányoldali többséggel ment át, az ellenzéki pártok többsége nem támogatta.
Mi van a költségvetés középpontjában?
A dokumentum szerint a kormány kiemelt figyelmet fordít a családtámogatásokra, a nyugdíjasok védelmére, valamint az infláció okozta terhek enyhítésére. Emellett hangsúlyos elem az adócsökkentés is – az ígéretek szerint több szektorban mérséklődik az adóteher, elsősorban a kis- és középvállalkozások, valamint a gyermekes családok számára.
A számok mögött
A 2026-os költségvetés egyik fő célja, hogy az államadósságot tovább csökkentse: a 2025-ös 73,1%-ról 72,3%-ra esik vissza GDP-arányosan. A költségvetési hiánycél 3,7%, amely a kormány szerint már közelíti az uniós elvárások szintjét, ugyanakkor több közgazdász szerint még mindig magasabb a kívánatosnál.
Gazdasági háttér és kihívások
A gazdasági növekedés a korábbi évekhez képest visszafogottabb – a 2026-os előrejelzések szerint 2–3% között mozog majd a GDP bővülése. A külső kockázatok – mint az európai gazdasági lassulás és az energiaárak ingadozása – továbbra is hatással lehetnek a magyar költségvetési célok teljesülésére. A kormány viszont bízik abban, hogy a családbarát és munkahelymegtartó intézkedések hosszú távon is megtartják a gazdaság lendületét.
Ellenzéki kritika
Az ellenzéki pártok elsősorban az átláthatóság hiányát, a közpénzek nem kellően hatékony elköltését és az egészségügy, oktatás alulfinanszírozottságát bírálták. Többen felhívták a figyelmet arra is, hogy a költségvetés túl nagy mértékben számol az uniós támogatások beérkezésével, amelyek körül még mindig bizonytalanság van.
A 2026-os költségvetés egyensúlyt kíván teremteni a társadalmi támogatások, az adócsökkentés és a fiskális fegyelem között. Bár a számok biztatónak tűnhetnek, a tényleges siker a következő évek gazdasági realitásain és a forrásbevételek teljesülésén múlik majd. Egy biztos: a választások előtti év költségvetése mindig erős üzenetet hordoz – most a stabilitásé és a társadalmi ígéreteké lett a főszerep.