Az augusztus utolsó hetében a gazdasági és politikai hírek mellett egy energetikai válsághelyzet is árnyékot vetett a közéletre. Összegyűjtöttük a legfontosabb eseményeket.
Olajvezeték-támadás után újraindult a szállítás
Az ukrán támadás nyomán napokra leállt a Druzhba olajvezeték, amely Oroszországból szállít kőolajat Magyarország és Szlovákia számára. A csapás az oroszországi Unecha szivattyúállomást érte, ami átmeneti ellátási kockázatot okozott a térségben.
Néhány nap szünet után azonban a szállítások ismét megindultak – egyelőre csökkentett kapacitással. A Mol és a szlovák kormány közlése szerint a kiesést tartalékokkal hidalták át, de a történtek ismét rávilágítottak Magyarország energiafüggőségére.
Jegybanki döntés: marad a 6,5 százalékos alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank immár tizenegyedik hónapja 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés indoka, hogy az inflációs nyomás továbbra is erős. Júliusban a pénzromlás mértéke 4,3 százalék volt, ami meghaladta az elemzői várakozásokat.
A jegybank szerint a 3 százalékos célszint csak 2027 elején érhető el. A gazdasági szereplők mérsékelt kamatcsökkentésre számítanak az év végén, de a bizonytalanság változatlanul jelentős.
A hét fő tanulsága, hogy Magyarország egyszerre küzd belpolitikai botrányokkal, energiapolitikai kihívásokkal és makrogazdasági nehézségekkel. Az olajvezeték elleni támadás megmutatta, mennyire sérülékeny az ország energiaellátása, miközben a belpolitikai viták tovább éleződnek, és a magas infláció sem enyhül gyorsan.
