A dél-afrikai Navanethem „Navi” Pillay jogásznak ítélték oda a 2026-os Nobel-békedíjat. A Norvég Nobel-bizottság pénteki döntését a nemzetközi jog és az emberi jogok védelméért végzett több évtizedes munkájával indokolta. A 85 éves kitüntetett korábban az ENSZ emberi jogi főbiztosa és a Nemzetközi Büntetőbíróság bírája is volt. A díj odaítélése különös jelentőséget kapott egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi bíróságokra egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik.
A Norvég Nobel-bizottság október 9-én, pénteken jelentette be Oslóban, hogy Navanethem „Navi” Pillay kapja az idei Nobel-békedíjat a béke és a nemzetközi jog előmozdításáért. A testület indoklása szerint a dél-afrikai jogász pályafutása során következetesen azért dolgozott, hogy a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűntettek és a népirtás elkövetőit bíróság elé lehessen állítani, függetlenül azok hatalmi helyzetétől.
Pillay 1941-ben született a dél-afrikai Durbanben, indiai tamil származású családban. A faji elkülönítésre épülő apartheidrendszer idején választotta a jogászi pályát, és már fiatal ügyvédként részt vett a politikai üldözöttek védelmében. Ügyfelei között Nelson Mandela és az apartheid ellen küzdő más aktivisták is szerepeltek.
A dél-afrikai demokratikus átmenet után az ország felsőbíróságának bírája lett, majd a ruandai népirtás ügyében eljáró nemzetközi törvényszéken vállalt szerepet. Munkája hozzájárult ahhoz a történelmi jogi előrelépéshez, amelynek nyomán a nemi erőszakot és a szexuális erőszak más formáit a népirtás, illetve az emberiesség elleni bűncselekmények körében is el lehetett bírálni.
Később a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság bírájaként dolgozott, 2008 és 2014 között pedig az ENSZ emberi jogi főbiztosi tisztségét töltötte be. Ebben az időszakban számos országban emelt szót a civileket érő erőszak, a politikai elnyomás és a büntetlenség ellen.
Az elmúlt években Pillay vezette az ENSZ megszállt palesztin területekkel foglalkozó független vizsgálóbizottságát. A bizottság a gázai háborúval kapcsolatban súlyos nemzetközi jogi jogsértéseket állapított meg, és egy 2025-ös jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Izrael népirtást követett el Gázában. Izrael visszautasította a megállapítást, és elfogultsággal vádolta a vizsgálóbizottságot.
A pénteki kitüntetés ezért nemcsak Pillay életművének elismerése, hanem a nemzetközi igazságszolgáltatás szerepéről szóló viták középpontjába is került. A Norvég Nobel-bizottság hangsúlyozta: a békés konfliktusrendezés nem képzelhető el a jog uralma és az elszámoltathatóság nélkül. Az indoklás külön kitért arra, hogy a nemzetközi jogi intézmények napjainkban egyre erősebb támadásokkal szembesülnek.
A díjazottat az ENSZ emberi jogi hivatala és számos nemzetközi jogvédő szervezet üdvözölte. António Guterres ENSZ-főtitkár és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök is méltatta munkásságát. Az izraeli kormány ugyanakkor bírálta a választást, elsősorban Pillay gázai vizsgálatokban betöltött szerepe miatt.
Az idei Nobel-békedíjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban.
A döntéssel a Nobel-bizottság egy olyan jogászt ismer el, akinek életútja az apartheid elleni küzdelemtől a világ legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményeinek vizsgálatáig ível. Pillay pályafutásának központi gondolata változatlan maradt: a legsúlyosabb jogsértések áldozatainak akkor is igazságot kell szolgáltatni, ha az elkövetők állami hatalommal rendelkeznek.
