Börtönbüntetéssel sújtanák az illegális utcai versenyzést, a legsúlyosabb gyorshajtási esetekben pedig akár az autót is elkobozhatnák. A kormány közlekedésbiztonsági kérdőívének ismertetett eredményei szerint a válaszadók döntő többsége szigorúbb fellépést szeretne a veszélyesen közlekedőkkel szemben. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása alapján a jövedelemarányos bírságolás, a szakaszos sebességmérés és az elektromos rollerek használatának részletesebb szabályozása is napirenden van. A tervezett intézkedésekből azonban egyelőre nem született végleges jogszabály.
Az illegális utcai versenyzés visszaszorítása lehet a készülő közlekedésbiztonsági szigorítások egyik legfontosabb eleme. A kérdőív eredményeinek ismertetése szerint a válaszadók 96 százaléka támogatná, hogy az ilyen versenyzésért akár szabadságvesztést is kiszabhassanak. A cél az lenne, hogy a közutakon másokat szándékosan veszélyeztető autósok súlyosabb következményekkel számoljanak, ne csak akkor, amikor a versengésük már balesethez vezetett.
A büntetőjogi szabályozás kidolgozásakor ugyanakkor pontosan meg kell határozni, milyen magatartás minősülne illegális utcai versenyzésnek. Nem minden gyorsítás vagy két jármű közötti közlekedési konfliktus azonos egy előre megszervezett közúti versennyel. A jogalkotóknak ezért azt is tisztázniuk kell, milyen körülmények között merülhetne fel szabadságvesztés és hogyan különítenék el az eltérő súlyosságú eseteket.
A kirívó gyorshajtás szigorúbb büntetését a válaszadók 94 százaléka pártolta. A javaslatok között nemcsak magasabb pénzbírságok szerepelnek, hanem olyan intézkedések is, amelyek közvetlenül érintenék a szabályszegéshez használt járművet. A különösen súlyos esetekben az autó elkobzásának lehetőségét 85 százalék támogatná. Ez elsősorban azokat érinthetné, akik rendkívül nagy sebességgel vagy ismételten veszélyeztetik a közlekedés többi résztvevőjét.
Az elkobzás feltételei azonban még nem ismertek. A döntéshozóknak külön kell rendezniük azt is, mi történne akkor, ha a szabályszegő nem a saját autóját vezeti, illetve milyen jogorvoslati lehetőségek illetnék meg a jármű tulajdonosát. A most ismertetett támogatottsági adatok tehát még nem jelentik azt, hogy a rendőrség a jelenlegi szabályok alapján automatikusan elvehetné egy gyorshajtó autóját.
A pénzbírságok rendszerét szintén átalakíthatják. A válaszadók mintegy háromnegyede támogatná, hogy a legsúlyosabb közlekedési szabályszegések esetén a büntetés összege az elkövető jövedelmétől is függjön. Az elképzelés abból indul ki, hogy ugyanaz a bírság egy alacsonyabb keresetű autós számára komoly anyagi következményekkel járhat, míg egy kiemelkedően magas jövedelmű járművezetőnek jóval kisebb visszatartó erőt jelenthet.
A jövedelemarányos bírságolás bevezetése ugyanakkor több kérdést is felvet. Meg kellene határozni, milyen jövedelmi adatokat használhatnának fel a hatóságok, hogyan állapítanák meg a tényleges fizetőképességet és milyen esetekben térnének el a jelenleg alkalmazott, előre meghatározott bírságösszegektől. A rendszer pontos működéséről egyelőre nem született döntés.
A gyorshajtás elleni fellépésben új szerepet kaphat a szakaszos sebességmérés is, amelyet a kérdőív kitöltőinek több mint 70 százaléka támogatott. A hagyományos sebességellenőrzéssel szemben ennél a módszernél nem egyetlen ponton mérik meg az autó sebességét. Két ellenőrzési hely között rögzítik a jármű áthaladásának időpontját, majd a megtett távolság alapján kiszámítják az átlagsebességet.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy nem lenne elegendő kizárólag a sebességmérő kamera előtt lassítani. Ha az autós az ellenőrzött útszakasz egészét a megengedettnél nagyobb átlagsebességgel teszi meg, a szabályszegés akkor is megállapítható lehetne, ha a mérési pontoknál éppen betartotta a sebességhatárt. A rendszer bevezetéséhez azonban megfelelő technikai háttérre és a mérések jogi feltételeinek rendezésére is szükség lenne.
Az autósokat érintő változtatások mellett az elektromos rollerek használatát is egyértelműbb szabályok közé terelnék. Az elmúlt években jelentősen megnőtt ezeknek a járműveknek a száma, miközben teljesítményük és elérhető sebességük között nagy különbségek lehetnek. Egy kisebb, városi közlekedésre használt roller és egy nagy sebességre képes elektromos jármű nem feltétlenül jelent azonos kockázatot.
A szabályozás előkészítése során ezért felmerült, hogy a rollereket műszaki jellemzőik alapján külön kategóriákba sorolják. A kisebb teljesítményű eszközökre a kerékpárokéhoz hasonló előírások vonatkozhatnának, míg a gyorsabb és erősebb rollereknél szigorúbb követelmények jelenhetnének meg. A lehetséges változtatások között szerepelnek életkori korlátozások és a védőfelszerelések használatára vonatkozó előírások is.
A részletek különösen fontosak lesznek a bérelhető rollerek esetében, hiszen ezeket sokan alkalomszerűen, előzetes gyakorlati tapasztalat nélkül használják. Az új szabályoknak azt is rendezniük kellene, hol közlekedhetnek ezek a járművek, milyen sebességgel haladhatnak és milyen feltételekkel használhatják őket a fiatalabb korosztályok.
A közlekedésbiztonsági kérdőív eredményei a válaszadók véleményét mutatják, nem tekinthetők a teljes magyar lakosságot reprezentáló közvélemény-kutatásnak. A magas támogatottsági arányok ugyanakkor fontos szempontot jelenthetnek a készülő szabályok kidolgozásakor. A tényleges változásokhoz további szakmai egyeztetésekre és jogalkotási döntésekre lesz szükség.
Az illegális utcai versenyzés büntetőjogi következményeit, az autóelkobzás feltételeit, a jövedelemarányos bírságok kiszámítását és a rolleres előírásokat külön jogszabályokban kell majd pontosítani. Amíg ezek nem lépnek hatályba, a közlekedők számára továbbra is a jelenleg érvényes szabályok az irányadók.
Forrás: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közlekedésbiztonsági kérdőívről szóló tájékoztatása
