Szójadarát és fagyasztott csirkemellet értékesítő cégek mögé épített számlázási hálózattal kerülhették el az áfafizetést éveken keresztül. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tíz ember ellen emelt vádat, köztük egy adószakértővel szemben. Az ügyészség szerint a szombathelyi központú kereskedelmi tevékenység és az ahhoz kapcsolódó ügyletek több mint kétmilliárd forintos hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. A vádlottak között olyan személyek is szerepelnek, akik a vállalkozások működtetésében, az adminisztrációban vagy a fiktív számlázás fenntartásában vállalhattak szerepet.
Több éven át működő, fiktív számlázásra épülő kereskedelmi hálózat ügyében emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. Az ügyészség október 8-i tájékoztatása szerint a szervezetet egy szombathelyi férfi irányította, aki 2021 januárjától 2024 márciusában történt őrizetbe vételéig szójadarával és fagyasztott, sózott csirkemellel kereskedett. A termékeket különböző európai uniós országokból szerezte be, majd magyarországi vállalkozásoknak értékesítette. A vádhatóság szerint az üzleti tevékenység mögött olyan számlázási rendszert alakítottak ki, amelynek célja a belföldi értékesítések után fizetendő általános forgalmi adó elkerülése volt.
A külföldi beszerzések és a magyarországi eladások közé több vállalkozást iktattak be, amelyek papíron egymásnak adták tovább a termékeket. A vádirat szerint ezek az értékesítések valójában nem a számlákon feltüntetett módon történtek meg. A rendszerben nyolc gazdasági társaság vett részt, amelyeknek a szerepét időről időre megváltoztatták. A cégek élén névlegesen bejegyzett ügyvezetők álltak, a tényleges irányítás azonban az elsőrendű vádlott kezében összpontosult. A számlázási lánc végén álló vállalkozások az áfát nem vallották be, vagy csak késve teljesítették a bevallási kötelezettségüket. Az adót a bevallás megtörténte esetén sem fizették meg.
A szombathelyi férfi a vádirat szerint nem egyedül működtette a rendszert. Öccsét a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó irodai és adminisztrációs feladatokba vonta be, miközben egy adószakértő a számlázási folyamatok fenntartásában nyújtott segítséget. A szakértő szerepe nagyon fontos lehetett, mert az ügyészség szerint ő készítette el a névleges ügyvezetők nevében az adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatokat. Az ellenőrzésekre is elkísérte őket, és a cégek működéséről, üzleti kapcsolatairól, valamint gazdasági tevékenységéről gyakran maga adott tájékoztatást.
Az ügyészség szerint az adószakértő és a szombathelyi kereskedő rendszeresen egyeztetett arról is, hogy az érintett társaságok fizessenek-e egyáltalán áfát. Ha szükségesnek tartották a befizetést, annak időpontját és összegét is mérlegelték. A vád szerint ezzel azt igyekeztek elérni, hogy a vállalkozások minél tovább működhessenek anélkül, hogy a számlázási rendszer egészére fény derülne. A szombathelyi férfihoz kapcsolódó cselekmények önmagukban több mint másfél milliárd forintos vagyoni hátrányt okoztak a magyar költségvetésnek.
Az ügyben egy ceglédi vállalkozó is a vádlottak közé került. A főügyészség szerint a férfi tisztában volt azzal, hogy üzleti partnere külföldről szerzi be a szójadaráját, majd azt közbeiktatott cégeken keresztül számlázza tovább. Így a termékhez még az eredeti külföldi beszerzési árnál is olcsóbban juthatott hozzá. A vádhatóság álláspontja szerint a ceglédi férfi vállalkozásának ügyletei további 666 millió forintos hátrányt okoztak az államnak.
A nyomozás során más gazdasági visszaélések gyanúja is felmerült. A vádirat szerint a szombathelyi férfi az egyik vevőcég alkalmazottjának sikerdíjat ígért azért, hogy rendszeresen tájékoztassa a versenytársak aktuális árairól. Az alkalmazott elfogadta az ajánlatot, és információkat adott át a többi beszállító árazásáról. A főügyészség emellett azt is a férfi terhére rója, hogy az általa irányított vállalkozások bankszámláiról közel 260 millió forintot utaltatott át saját céljaira.
A vádemelés ezért jóval túlmutat az áfafizetés elkerülésén. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az elsőrendű vádlottat minősített költségvetési csalás és sikkasztás mellett üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel, közokirat-hamisítással és hamis magánokirat felhasználásával is vádolja. A további kilenc vádlott büntetőjogi felelősségét a nyomozás során feltárt szerepük alapján vizsgálja majd a bíróság.
Az ügy a Kecskeméti Törvényszéken folytatódik, ahol a vádiratban szereplő gazdasági ügyletek, számlák és egyéb bizonyítékok alapján döntenek a tíz vádlott felelősségéről. A vádemelés nem jelent bűnösséget megállapító ítéletet, az érintetteket a bíróság jogerős döntéséig megilleti az ártatlanság vélelme.
Forrás: Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, 2026. október 8.
