Piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Pest Megyei Főügyészség egy sötétlátóteres vércseppanalízisként hirdetett egészségügyi vizsgálat miatt. Az ügyészség szerint a szolgáltatáshoz olyan állításokat kapcsoltak, amelyek alapján a fogyasztók azt hihették, hogy a módszer különböző betegségek kialakulását már a klinikai tünetek megjelenése előtt képes jelezni. A szakhatósági állásfoglalás ugyanakkor arra jutott, hogy a vizsgálat feltehetően nem tekinthető megbízható diagnosztikai módszernek.
A főügyészség egy egészségügyi szakember által kínált szolgáltatás kommunikációját ellenőrizte. A vizsgálat során felmerült, hogy a sötétlátóteres vércseppanalízis eredményességéről olyan információk jelentek meg, amelyek tudományos megalapozottsága nem egyértelmű és alkalmasak lehetnek a fogyasztók megtévesztésére.
A szolgáltatás lényege a közzétett leírás szerint az volt, hogy egy speciális mikroszkóppal vizsgálják a vérmintában látható sejteket és mikroorganizmusokat. Ehhez azonban jóval szélesebb diagnosztikai lehetőségeket is társítottak: azt állították, hogy a módszer betegségekre való hajlamot és különböző kóros állapotokat is képes felismerni.
Az ügyészségi közlés szerint a vizsgálathoz kapcsolódó tájékoztatásban többek között az emésztőszervek működésének eltérései, a vese és a máj csökkent működése, a bélflóra felborulása, a fehérvérsejtek aktivitása, a gyulladásra való hajlam, valamint krónikus betegségek és daganatos megbetegedések kockázata is megjelent. A kommunikáció azt a benyomást kelthette, hogy a vércseppanalízis olyan elváltozásokat is képes jelezni, amelyek még a szokásos klinikai tünetek kialakulása előtt felismerhetők.
A szolgáltatás bemutatásában ennél is tovább mentek. Az állítások szerint a vizsgálat daganatos betegségek, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák, allergiás megbetegedések, krónikus gyulladások és ízületi betegségek esetén is segítséget nyújthat a sikeresebb kezeléshez. Az ilyen kijelentések különösen érzékenyen érinthetik azokat a fogyasztókat, akik súlyos vagy tartós betegséggel élnek és ezért fokozottan keresik az állapotuk megértését vagy kezelését segítő lehetőségeket.
A Pest Megyei Főügyészség ezért szakhatósági állásfoglalást kért a módszer tudományos megítéléséről. A szakirodalmi adatok alapján készült vélemény szerint a sötétlátóteres vércseppanalízis feltehetően nem megbízható diagnosztikai módszer. Ez érdemben eltér attól a képtől, amelyet a szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás közvetíthetett a páciensek felé.
Az ügyészség arra is felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyi szolgáltatások esetében a fogyasztók különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. Egy laikus beteg általában nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek segítségével meg tudná ítélni egy diagnosztikai módszer tényleges hatásosságát, a mögötte álló tudományos bizonyítékok erősségét vagy az esetleges szakmai vitákat. Emiatt az ilyen szolgáltatások bemutatásánál alapvető követelmény, hogy a közölt információk tudományosan alátámasztottak és valósak legyenek.
A főügyészség szerint a kellően nem bizonyított állítások különösen súlyosan sérthetik a fogyasztók érdekeit, ha azok egészségi állapotukról, egy esetleges betegségről vagy kezelésükről próbálnak dönteni. Ezért az ügy nem egyszerű reklámjogi kérdésként merült fel, hanem olyan fogyasztóvédelmi problémaként, amelynek tisztázásához speciális hatósági vizsgálat szükséges.
A jogszabályoknak való megfelelést piacfelügyeleti eljárásban vizsgálhatják meg az erre kijelölt, megfelelő szakértelemmel rendelkező hatóságok. A Pest Megyei Főügyészség ezért kezdeményezte a piacfelügyeleti eljárás megindítását az érintett egészségügyi szolgáltatással kapcsolatban. Az eljárásban azt kell tisztázni, hogy a szolgáltatásról közzétett állítások megfeleltek-e a jogszabályoknak és alkalmasak lehettek-e arra, hogy félrevezessék a fogyasztókat.
Forrás: Pest Megyei Főügyészség
