Akár december 31-ig fenntartható területlezárást rendelt el a Készenléti Rendőrség az Országház körül és a parlamenti mélygarázs bejáratainál. A kijelölt zónákban demonstrációt sem lehet tartani, a Kossuth tér központi része azonban kívül marad a lezáráson. Az intézkedés ugyanazon a napon lépett életbe, amikor megszűnt az Országgyűlési Őrség. A hónapokra szóló korlátozás felidézi a 2006-os kordonügyet, amelyben végül maga a rendőrség is elismerte a teljes tér lezárásának aránytalanságát.
A rendőrségi térképen piros vonal fut az Országház körül, a főlépcsőnél követve annak kiszögellését. A főhomlokzat előtti nagy, burkolt térrész a vonalon kívül marad, miközben az épület közvetlen környezete és a mélygarázs két lehajtója védett területként szerepel. A határokból jól látszik, hogy a mostani döntés nem zárja el a teljes Kossuth teret a nyilvánosságtól, és nem tilt meg minden, a Parlament elé szervezett tüntetést.
Az október 1-jén életbe lépett intézkedés itt tekinthető meg, mely intézkedést Markó Attila István rendőr dandártábornok, a Készenléti Rendőrség parancsnoka jegyzi. A rendelkezés éjféltől „a szükséges ideig, de legkésőbb” december 31-én 24 óráig szól. Ez legfeljebb 92 napot jelent: az év vége a jelenlegi intézkedés végső határideje, a szöveg korábbi feloldást is lehetővé tesz.
A főlépcső és a garázslehajtók is a lezárt területhez tartoznak
A korlátozás az épület körüli lánckordon vonalához, az északi és a déli szárny előtti zöldfelületekhez igazodik, és magában foglalja a IX-es kapu előtti főlépcsőt. A Duna felőli oldalon az Országház teljes hosszában jelöli ki a védett sávot, de az ottani járdán meghagyja a gyalogosforgalmat. Külön rendelkezik a Balassi Bálint utcai és az id. Antall József rakparti garázslehajtó környezetéről is: előbbinél a gyalogos- és kerékpáros, utóbbinál a gyalogosközlekedés fennmaradását rögzíti.
A rendőrség indokolása szerint a lezárás az épület biztonságát, a képviselők, a hazai és külföldi védett személyek, valamint a diplomáciai küldöttségek szabad mozgását szolgálja. A belépők ellenőrzésével az Országgyűlés zavartalan működését kívánják biztosítani. Az irat arról is szól, hogy a határok pontos meghúzása egyértelművé teszi, mely területek állnak rendelkezésre gyülekezésre és más nyilvános rendezvényekre.
A demonstrációt szervezők a lezárt részeket nem használhatják a rendezvény helyszíneként, az azokon kívüli közterületeken viszont továbbra is a gyülekezési törvény alapján lehet gyűlést szervezni. A közzétett intézkedés általános fényképezési vagy sajtótilalmat nem tartalmaz.
Október 1-jén az Országház védelme is gazdát cserélt
Az október 1-jei dátum az Országház őrzésében szervezeti fordulatot is jelentett. A rendészeti feladatok átszervezéséről szóló 2026. évi XLVI. törvény alapján ezen a napon beolvadással megszűnt az Országgyűlési Őrség. Tűzbiztonsági feladatait a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, személyvédelmi feladatait a rendőrség erre kijelölt területi szerve, a többi feladatát a Készenléti Rendőrség vette át. Az átalakításhoz kapcsolódó kormányrendelet a párhuzamosságok megszüntetését és a költséghatékonyabb működést jelölte meg célként.
A mostani lezárás éppen egybeesik azzal, hogy az Országház létesítményvédelme új szervezeti keretek közé került. A feladatátadás magyarázza a Készenléti Rendőrség szerepét, a közzétett intézkedés azonban nem fejti ki, hogyan függ össze a korlátozás a szervezeti változással. Azt sem részletezi, miért december 31-ét választották végső határidőnek, illetve mely pontokon változik a közönség tényleges hozzáférése a korábbi rendhez képest.
A nyilvános indokolás általános személy- és létesítményvédelmi szempontokat sorol fel, konkrét támadásveszélyt, megnevezett demonstrációt vagy olyan eseményt nem említ, amelyhez a teljes időszakot hozzá lehetne kötni. A dokumentum alapján egyik aktuális politikai ügyet sem lehet a lezárás bizonyított okaként megjelölni.
A területlezárásra is vonatkozik az arányosság követelménye
A Készenléti Rendőrség a rendőrségi törvény 46. paragrafusára hivatkozik. Ez lehetővé teszi útvonalak és területek lezárását a védett személyek, illetve a védett középületek és az ott tartózkodók biztonsága érdekében. A jogszabály ugyanakkor azt is előírja, hogy a rendőri intézkedés ne okozzon a törvényes céljához képest nyilvánvalóan aránytalan hátrányt. Több alkalmas megoldás közül a legkisebb korlátozással járót kell választani.
Ez a szabály egyszerre ad felhatalmazást a Parlament védelmére és szab határt a közterület elzárásának. Egy esetleges jogvitában a lezárt terület nagyságát, a korlátozás időtartamát és a védelem más módon való biztosíthatóságát is mérlegelni kellene. A három hónapos felső határ önmagában nem bizonyít jogsértést, ahogy a biztonságra hivatkozás sem tesz automatikusan arányossá bármilyen kiterjedésű lezárást.
A döntés jogi formája is számít. Ez személy- és létesítménybiztosítási intézkedés, nem egy meghatározott, már bejelentett tüntetés megtiltásáról szóló határozat. A gyülekezési törvény külön eljárást ír elő a gyűlések vizsgálatára és esetleges korlátozására; a közterületi gyűléshez főszabály szerint bejelentés szükséges, hatósági engedély nem. A mostani lezárás viszont előre kijelöli azokat a területeket, amelyek a fennállása alatt nem állnak a szervezők rendelkezésére.
2006-ban szinte az egész tér kordon mögé került
A Parlament környékének védelme az elmúlt húsz évben többször vezetett területlezáráshoz. A rendőrség honlapján 2022 szeptemberéből és 2023 februárjából is elérhetők Kossuth téri személy- és létesítménybiztosítási intézkedések, amelyek külföldi delegációk érkezéséhez kapcsolódtak. Ezek rövid időre szóltak, a mostani rendelkezés viszont az év utolsó három hónapjára jelöli ki a védett területet.
A 2006-os történet mégis megkerülhetetlen előzmény. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a Kossuth tér a kormányellenes tiltakozás egyik központja lett. Október 23-án hajnalban a rendőrség kiürítette a területet, majd az ötvenedik évforduló állami ünnepségeinek és a védett személyek biztonságának biztosítására szinte az egész teret lezárta. A kordon az ünnepségek után is megmaradt, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány november 22-én meghosszabbította az intézkedést.
2007. február 2-án az ellenzéki Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői, köztük Orbán Viktor, polgári engedetlenségi akció keretében elbontották a kordont. A rendőrség még aznap visszaállította, a tartós lezárás pedig csak márciusban ért véget. A mostani térkép ennél szűkebb védelmi területet mutat, és rögzített végső határidőt tartalmaz; a két helyzetet ezért nem lehet azonosnak tekinteni.
A kordon eltűnt, a jogvita még évekig tartott
A 2006-os lezárás jogi megítélése jóval túlélte a látványos politikai akciókat. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke 2007 januárjában megpróbált áthaladni a téren, majd panaszt tett, miután a rendőrök ezt megakadályozták. Az eljárásban először még azt is tisztázni kellett, hogy a terület lezárása egyáltalán megtámadható rendőri intézkedés-e. A Legfelsőbb Bíróság 2009. szeptember 8-i döntése kimondta, hogy van helye jogorvoslatnak, és érdemben vizsgálni kell a lezárás szükségességét és arányosságát.
A következő perben a rendőrség arra hivatkozott, hogy elemző-értékelő munkája alapján az Országház és a képviselők védelméhez a korábbi, szűkebb kordonnál nagyobb területet kellett elzárni. A Fővárosi Bíróság ennek az értékelésnek az igazolását kérte, az ORFK azonban nem mutatta be azokat az adatokat, amelyek alátámasztották volna, hogy 2006. november 22-e után is szükség volt a tér nagy részét érintő korlátozásra. A bíróság 2010 novemberében hatályon kívül helyezte a panaszt elutasító rendőrségi döntést, és új eljárást rendelt el.
A megismételt eljárásban a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2011. április 4-én helyt adott a panasznak. Határozatában elismerte, hogy a Kossuth tér egészére kiterjedő lezárás 2006. novemberi fenntartása aránytalan volt. A szélesebb kordon indokoltságát alátámasztó újabb bizonyítékot az új eljárásban sem sikerült beszerezni. Mire ez a döntés megszületett, a kordon már négy éve eltűnt a térről.
