„Magyar büntetés” Ukrajnának – ezzel a címmel közölt rendkívül éles elemzést a Jevropejszka Pravda a magyar–ukrán kapcsolatok állapotáról. Szerhij Szidorenko írása Magyar Péter kormányát teszi felelőssé a viszony újabb elmérgesedéséért, „diplomáciai pofonként” ír Sztefancsuk ukrán házelnök elmaradt budapesti találkozóiról, és azt állítja, hogy Budapest tudatosan élezi a kapcsolatot Kijevvel. A lap több állítását diplomáciai forrásokra alapozza, a keményebb következtetések azonban a szerző politikai értékelései.

A Jevropejszka Pravda szeptember 18-án megjelent elemzése szerint Ruszlan Sztefancsuk, a Verhovna Rada elnöke a szeptember 7-ével kezdődő hétre tervezett magyarországi látogatást. Az ukrán lap saját forrásaira hivatkozva azt állította, hogy Forstoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke nem vállalt találkozót ukrán kollégájával, és más magas rangú magyar tisztviselőkkel sem sikerült megbeszélést szervezni. Sztefancsuk néhány nappal később, egy G7-eseményről hazafelé ismét Budapesten haladt át, de ekkor sem került sor politikai találkozóra.
Az ukrán házelnök stábja ugyanakkor nyilvánosan jóval visszafogottabban fogalmazott. Vadim Kolodijcsuk szóvivő a Jevropejszka Pravdának azt mondta, hogy az ukrán és a magyar fél továbbra is dolgozik a két parlamenti elnök első találkozójának megszervezésén.
A szóvivő felidézte, hogy Forstoffer Ágnes korábban hivatalosan Budapestre hívta Sztefancsukot. Hozzátette: az ukrán fél Kijevben vagy – közös megegyezéssel – más ukrán városban is kész fogadni a magyar házelnököt.
Az ukrán parlament néhány nappal korábban gesztust tett Magyarország felé
A tervezett budapesti út előtt az ukrán parlament szeptember 3-án elfogadott egy határozatot, amely elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás által Kárpátalján 1944 és 1946 között elkövetett bűncselekményeket. A javaslat egyik kezdeményezője maga Ruszlan Sztefancsuk volt, a határozatot 261 képviselő támogatta, ellenszavazat és tartózkodás nélkül.
A Jevropejszka Pravda szerint Kijevben ezt nemcsak történelmi állásfoglalásnak, hanem a magyar fél felé tett politikai gesztusnak is tekintették. A lap ebből vezette le azt a kritikáját, hogy Sztefancsuk budapesti találkozójának elmaradása különösen rossz üzenetként érkezett az ukrán fél számára.
Magyar Péter részvétele körül is napokig bizonytalan volt a helyzet
Az ukrán lap ugyancsak részletesen foglalkozott a szeptember 18-i Kárpáti Integrációs Kezdeményezés első csúcstalálkozójával. A Jevropejszka Pravda több, egymástól független forrásra hivatkozva azt írta, hogy Kijev tárgyalt Budapesttel Magyar Péter részvételéről, de két nappal az esemény előtt sem kapott végleges választ arra, hogy a magyar miniszterelnök elutazik-e Ukrajnába.
Magyar Péter végül nem vett részt személyesen a csúcstalálkozón. Az ukrán elnöki hivatal hivatalos összefoglalója szerint Volodimir Zelenszkij mellett Nicușor Dan román és Aleksandar Vučić szerb elnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, valamint osztrák, cseh és szlovák vezető politikusok vettek részt a politikai programon. Az ukrán elnöki hivatal ugyanakkor már aznap jelezte, hogy magyar képviselők az esti gazdasági programhoz csatlakoznak.
A magyar Külügyminisztérium később közölte, hogy Magyarországot Ceglédi Ádám, a kijevi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője képviselte, de Magyarország nem csatlakozott a találkozón elfogadott nyilatkozathoz. A dokumentumot Ukrajna, Ausztria, Lengyelország, Románia, Szerbia és Szlovákia képviselői írták alá.
Magyar Péter szeptember 21-én az Országgyűlésben azt mondta, hogy Magyarország meghívást kapott a Kárpáti Nyolcak együttműködésbe, de nem fogadta el a meghívást, ezért Magyarország nem tekinti magát a C8 tagjának.
Az ukrán lap keményen bírálta Budapestet
A Jevropejszka Pravda ennél jóval tovább ment az események értékelésében. Szerhij Szidorenko szerkesztő elemzése azt állította, hogy az új magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikája több ponton folytatja a korábbi időszak konfliktusait. A szerző „magyar büntetésről”, Kijevvel szembeni demonstratív gesztusokról és a párbeszéd akadályozásáról írt. Ezek a megfogalmazások a szerző és a lap politikai értékelései, nem bizonyított ténymegállapítások.
Az elemzés kitért Ukrajna uniós csatlakozási folyamatára is. A lap szerint továbbra is vita van Budapest és Kijev között egyes tárgyalási klaszterek előrehaladásáról és a kisebbségi jogokkal kapcsolatos magyar elvárásokról. Az EU Tanácsának COELA munkacsoportja foglalkozik a tagjelölt országok csatlakozási tárgyalásaival és a tagállami álláspontok előkészítésével.
A Jevropejszka Pravda saját álláspontként azt írta, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok rendezéséhez ismét magas szintű politikai találkozókra lenne szükség. Az ukrán házelnök szóvivőjének nyilatkozata alapján a Sztefancsuk–Forstoffer találkozó megszervezéséről továbbra sem mondtak le.
Forrás: Jevropejszka Pravda, Verhovna Rada, Ukrajna Elnöki Hivatala, Magyar Külügyminisztérium
