Először a műszerek mentek el, aztán kiderült, hogy Kecskemét már túl messze van. A Magyar Honvédség két Gripenje hétfőn egy-egy elleni légiharcot gyakorolt, amikor a vezérgép fedélzetén hibajelzés jelent meg. A pilóta nem hagyta el a bajba került vadászgépet: társa kíséretében Szolnok felé fordult, és a felfegyverzett Gripent egészen a katonai repülőtérig elhozta. Földet is ért vele. A vészhelyzet azonban ekkor még nem ért véget. A gép már a betonon olyan helyzetbe került, hogy a pilótának katapultálnia kellett; a Gripen kisodródott, megállt és kigyulladt. Az 51 éves őrnagy életben maradt, de a katapultálás során gerincsérülést szenvedett. Kedden megműtik.
A hétfő délelőtti első hírekből mindebből még alig lehetett valamit tudni. Annyi volt biztos, hogy egy magyar Gripen Szolnoknál megsemmisült, pilótája pedig katapultált. A nap folyamán azonban lassan összeállt, milyen kényszerhelyzet előzte meg a balesetet – és az is, hogy a pilóta valójában már a leszállás után hagyta el a gépet.
Légiharc közben jött a hiba – Kecskemét már nem volt elérhető
A két Gripen a légvédelmi készültségi szolgálat gépe volt, hétfőn pedig a napi kiképzés részeként egymás ellen gyakoroltak légi harcot. A feladat utolsó szakaszában a vezérgép fedélzetéről hibajelzés érkezett. A gyakorlatot azonnal megszakították, és rövidesen az is világossá vált, hogy a sérült géppel már nem lehet biztonságosan visszajutni a kecskeméti bázisra.
Szolnok volt közelebb, a pilóta arra fordította a Gripent, társa pedig vele maradt, a másik Gripen végig kísérte és segítette a bejövetelt.
Az első sajtóértesülések még arról szóltak, hogy a két vadászgép egy riasztás után tartott vissza Kecskemétre. Bali Tamás dandártábornok később már arról beszélt, hogy egy-egy elleni légiharc-gyakorlatot hajtottak végre, amikor a vezérgép meghibásodott. Éles riasztást a Honvédség későbbi eseményleírása nem említett.
Eltűntek a műszerek – mégis lehozta a gépet
A helyzet Szolnok felé tovább romlott. Sándor Zsolt vezérezredes úgy írta le a történteket, hogy a Gripen „műszerezettsége eltűnt a fedélzetről”. Hogy pontosan mely rendszerek estek ki és mi okozta a hibát, azt egyelőre nem tudni, de a gép így jutott el a leszállás utolsó szakaszáig. A pilóta még ekkor sem katapultált, bevitte a gépet Szolnokra, megközelítette a pályát, majd földet ért vele. Ez egészen más képet ad a balesetről, mint délelőtt terjedő „lezuhant egy Gripen”. A vadászgép eljutott a betonig, a dráma ott folytatódott.
A leszállás után a Gripen már a földön olyan manőverbe kezdett, amelynél a pilóta úgy ítélte meg, hogy nincs tovább. Meghúzta a katapultot. Pillanatokkal később már nem ült a gépben, a pilóta nélküli vadászgép balra kisodródott, megállt, majd kigyulladt.
Sándor Zsolt később azt mondta róla, hogy „esze és a szíve is a helyén volt”. A pilóta ugyanis nem dobta el azonnal a gépet, hanem addig küzdött vele, amíg katonai területre nem tudta vinni. A manőverezésnek köszönhetően a környező lakott területeken nem történt tragédia.
Rakéta és lőszer volt a lángoló Gripenen
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter megerősítette, hogy levegő–levegő rakéta és gépágyúlőszer volt a fedélzeten. A készültségi szolgálatot ellátó Gripenek fegyverzettel repülnek, így a tűz már nemcsak magát a több milliárd forint értékű vadászgépet veszélyeztette. A repülőtéri tűzoltók szinte azonnal megkezdték az oltást és a gép hűtését. Ruszin-Szendi szerint ezzel komolyabb károkat előztek meg: a felhevülő fegyverzet további veszélyt jelenthetett volna a légibázison tartózkodókra és a környezetre.
A Blikk értesülése szerint a Gripen nagy mennyiségű üzemanyaggal és plusz póttartállyal repült, amikor bajba került. Az Index is átvette ezt az információt, a Honvédség azonban hétfő estig nem erősítette meg külön sem a póttartályt, sem azt, mennyi üzemanyag volt a gépen.
A nap egyik drámai részletét szintén a Blikk közölte, értesülése szerint a kísérő Gripen pilótája már a levegőben észrevette, hogy társának gépével komoly baj van, és rádión kiáltott át neki:
„Lángol a géped, b@szd meg!”
Ha ez valóban így hangzott el, az azt jelentené, hogy a tűz jelei már a levegőben láthatóak voltak. A Honvédség a rádióbeszélgetést nem hozta nyilvánosságra.
A pilótáról délelőtt még azt közölték, hogy stabil az állapota és megfigyelésre viszik kórházba. Estére derült ki, milyen ára volt a menekülésnek. Az Észak-Pesti Centrumkórház–Honvédkórház vizsgálatai szerint az 51 éves őrnagy a katapultálás során gerincsérülést szenvedett. Sérülése műtéti ellátást igényel, az operációt kedden tervezik elvégezni. Az őrnagy közel kétezer repült órával a háta mögött, tapasztalt vadászpilóta, aki nemzetközi műveletekben is részt vett. Ruszin-Szendi Romulusz a kórházban látogatta meg, majd azt mondta: állapota súlyos, de nem életveszélyes.
A miniszter egy olyan részletet is elárult, amely talán többet mond a pilótáról bármilyen hivatalos méltatásnál. A férfi a kórházi ágyon már arról kérdezett, mikor ülhet újra repülőgépbe.
Magyarországnak a baleset után tizenhét JAS 39-es vadászgépe maradt, a Honvédség pedig azonnal felfüggesztette a típus kiképzési repüléseit. A légvédelmi készültséget ettől függetlenül fenntartják, vagyis szükség esetén a kijelölt gépek továbbra is felszállnak.
Most a műszaki vizsgálaton a sor: a fekete dobozt kiértékelik, átnézik a repülési adatokat, a munkába pedig várhatóan svéd szakembereket is bevonnak. A Saab már jelezte, hogy együttműködik. És talán választ kapunk arra is, hogyan jutott el egy súlyosan meghibásodott, felfegyverzett vadászgép a szolnoki betonig, mi romlott el rajta, és mi történt abban a néhány másodpercben, amelynek végén a pilóta már csak a katapultot választhatta.
