Egy szülő azt hitte, hogy a gyerekeit viszi el a Netflix világsikerének koncertjére, ezért 500 dollárért megvette a prémiumjegyeket. Csakhogy amikor közelebbről megnézte, mire is szól a belépő, kiderült: nem a KPop Demon Hunters látványos show-jára készülnek, hanem egy amerikai keresztény metalzenekar, a Demon Hunter koncertjére. A történet elsőre akár internetes viccnek is tűnhetne, most azonban egy komoly védjegyper egyik bizonyítéka lett. A 25 éve működő Demon Hunter ugyanis beperelte a Netflixet és az AEG Presents koncertszervezőt, mert állítása szerint a világ egyik legsikeresebb animációs filmje lassan elnyeli a zenekar nevét. A Netflix szerint a kereset megalapozatlan.
Van valami szinte filmszerű abban, hogyan kezdődött a történet. A Demon Hunter nevű seattle-i metalzenekar 2000 óta létezik. Albumokat adott ki, turnézott, pólókat és más termékeket árult, közönséget épített, és több mint két évtizeden át a neve nagyjából azt jelentette, amit egy metalrajongó gondolna róla: súlyos gitárokat, keresztény tematikát és egy régóta működő amerikai zenekart.
Aztán 2025 nyarán megérkezett a Netflixre egy animációs film. A címe: KPop Demon Hunters.
Egy évvel később a két világ ugyanabban a bírósági ügyben találta magát. A történetben egy K-pop lánycsapat tagjai a színpadon világsztárok, titokban pedig démonokra vadásznak. Az elsőre meglehetősen vad ötletből globális jelenség született: a produkció a Netflix közlése szerint a platform történetének legnézettebb filmjévé vált, zenéi önálló életre keltek, a produkció pedig 2026-ban a legjobb animációs filmnek és a legjobb dalnak járó Oscar-díjat is elnyerte.
Jöttek a játékok, ruhák, zenék és más kapcsolódó termékek, majd idén májusban a Netflix és az AEG bejelentette, hogy élő koncertturnét is épít a KPop Demon Hunters köré. És ekkor a valódi Demon Hunter zenekarnál elfogyott a türelem.
„Mi nem tegnap találtuk ki ezt a nevet”
A zenekar mögött álló Hyde Lane nevű társaság augusztus 18-án keresetet nyújtott be a kaliforniai szövetségi bíróságon a Netflix és az AEG Presents ellen. A vád nem egyszerűen az, hogy a két név hasonlít egymásra. A Demon Hunter szerint a Netflix egyre nagyobb zenei, koncert- és merchandise-birodalmat épít egy olyan név köré, amely a közönség számára összekeverhető az ő, évtizedek óta használt márkájukkal.
A Demon Hunter 2000-ben alakult Seattle-ben, legutóbbi albumát tavaly adta ki, idén ősszel pedig ismét amerikai turnéra indul. A zenekar mögött álló cég a „Demon Hunter” nevet 2022-ben bejegyzett védjegyként is megszerezte többek között hangfelvételekhez és merchandise-termékekhez, és további zenei felhasználásokra is védelmet kér. A Netflix közben a KPop Demon Hunters megjelölést több termékkategóriában ugyancsak bejegyeztette, más kérelmei pedig még elbírálás alatt állnak.
A zenekar beadványa egy meglehetősen szemléletes hasonlattal próbálja érzékeltetni, miért tartják problémásnak a helyzetet: szerintük a Netflixnek nincs több joga a KPop Demon Hunters név alatt zenei előadókat, koncertet és termékeket piacra vinni, mint ha valaki „KPop Metallica”, „KPop U2” vagy „KPop Black Sabbath” néven indítana hasonló vállalkozást.
A Netflix ezzel természetesen nem ért egyet. A vállalat rövid válaszában azt közölte, hogy az állítások „without merit”, vagyis megalapozatlanok, és határozottan védekezni fog a perben.
Azt hitte, a kislányait viszi KPop Demon Hunters-koncertre
A jogi iratok egyik legérdekesebb része azonban nem egy ügyvédi érv, hanem egy hétköznapi jegyvásárlás története. A kereset szerint egy szülő 500 dollárt fizetett magas kategóriájú jegyekért a Demon Hunter egyik New York állambeli, albanyi koncertjére. Csakhogy nem a metalzenekart akarta látni. Abban a hitben vásárolta meg a belépőket, hogy a Netflix KPop Demon Hunters produkciójához kapcsolódó koncertre viszi el öt- és hatéves kislányait.
Amikor rájött a tévedésre, visszatérítést kért. A beadvány szerint azt írta: ha nem kapja vissza a pénzt, nem tud majd jegyet venni arra a KPop Demon Hunters-show-ra, amelyre valójában menni szeretett volna. Egyetlen eltévesztett vásárlás természetesen nem dönt el egy védjegypert. A Demon Hunter ügyvédei azonban azért tették bele a keresetbe, mert éppen azt szeretnék bizonyítani vele, amit az egész ügy középpontjába állítottak: szerintük az összekeverés már nem elméleti lehetőség, hanem valóban megtörténik, és állításuk szerint nem ez volt az egyetlen eset.
A zenekar menedzsmentjét egy televíziós producer is megkereste, aki a KPop Demon Hunters egyik dalszerzőjével szeretett volna interjút készíteni, mert tévesen azt hitte, hogy a Demon Hunter zenekarnak köze van a filmhez. A közösségi médiában pedig szintén előfordult, hogy felhasználók a metalzenekart jelölték meg olyan posztokban, amelyek valójában a Netflix animációjáról szóltak.
Huszonöt évig ugyanis a „Demon Hunter” viszonylag pontosan egyetlen zenei márkát jelentett. Aztán megjelent egy globális kulturális jelenség, amelynek címében ugyanaz a két szó szerepel, és amelynek közönsége nagyságrendekkel nagyobb lett. A zenekar szerint most éppen ez a siker veszélyezteti őket: attól tartanak, hogy az internetes keresésekben, a jegyeladásoknál, a termékek között és általában a kulturális köztudatban a Netflix-franchise egyszerűen maga alá temeti a korábban létező Demon Hunter nevet.
A keresetből egy másik fontos részlet is könnyen elveszhet a látványos címek mögött. A Demon Hunter nem egyszerűen azt kéri a bíróságtól, hogy „tiltsa be” a Netflix filmjét. A zenekar azt szeretné elérni, hogy a Netflix ne használhassa a KPop Demon Hunters megjelölést hangfelvételekhez, élő koncertek népszerűsítéséhez és bizonyos merchandise-termékekhez, vagyis éppen azokon a területeken, ahol szerintük a két márka ténylegesen összeütközik. Emellett nem meghatározott összegű kártérítést is követelnek.
A KPop Demon Hunters ugyanis már messze nem csak egy film. A zenéje önálló sikerré vált, a Netflix élő produkciókat és további kapcsolódó projekteket épít köré, miközben folytatás is készül. Ha a Demon Hunter akár részben sikerrel jár, annak következménye lehet arra, hogyan használhatja a Netflix az egyik legsikeresebb franchise-ának nevét a film képernyőn kívüli világában.
Persze az is lehet, hogy a bíróság végül úgy látja, a Demon Hunter és a KPop Demon Hunters annyira különböző termékeket és közönséget jelent, hogy nincs szó jogilag releváns összetéveszthetőségről. Ezt kell majd eldönteni. Valahol New York államban egy szülő 500 dollárnyi jeggyel a kezében, két kisgyerekkel majdnem egy 25 éve működő démonvadász metalzenekar koncertjén kötöttek ki.
