Újabb gyanúsított került őrizetbe Európa egyik legsúlyosabb energetikai szabotázsügyében. A német szövetségi ügyészség szerint Horvátországban elfogtak egy ukrán állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy képzett búvárként tagja volt annak a csoportnak, amely 2022 szeptemberében robbanószerkezeteket helyezett el az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeken a Balti-tenger mélyén. A férfit európai elfogatóparancs alapján vették őrizetbe Pulában. A német nyomozás ezzel újabb lépéssel kerülhet közelebb a feltételezett végrehajtói csoport rekonstruálásához – miközben továbbra is nyitott a történet legnagyobb kérdése: ki rendelte el a műveletet?
A német ügyészség a férfit a német adatvédelmi gyakorlatnak megfelelően Vladimir Z. néven azonosította. A horvát rendőrség szerdán fogta el Pulában, Németország pedig a kiadatását kéri. Az ügyészség gyanúja szerint Vladimir Z. szerepe nem korlátozódott a háttérmunkára. Képzett búvárként közvetlenül részt vehetett a robbanószerkezetek elhelyezésében az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 csővezetékein, a dán Bornholm szigetének közelében.
A Balti-tenger mélyén helyezhették el a tölteteket
Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeit 2022. szeptember 26-án több víz alatti robbanás rongálta meg. A detonációk után hatalmas mennyiségű földgáz tört a Balti-tengerbe, a gázkitörések a vízfelszínen is látványosan megjelentek.
A vezetékek Európa energiabiztonságának szimbolikus infrastruktúrájává váltak. Az Északi Áramlat 1 éveken keresztül az orosz földgáz Németországba vezető egyik legfontosabb útvonala volt, míg az Északi Áramlat 2 ugyan elkészült, kereskedelmi üzembe már nem állt: Berlin néhány nappal Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója előtt felfüggesztette a projekt engedélyezési folyamatát. A robbanások pillanatában ezért már nem egyszerűen egy gázvezetéket ért támadás. Európa egyik stratégiai energetikai infrastruktúráját semmisítették meg egy háború közepén.
A német nyomozás az elmúlt időszakban látványosan felgyorsult. A most elfogott férfi a második olyan gyanúsított, akit a német hatóságok közvetlenül a művelethez kötnek. A Reuters szerint a német ügyészség korábban már vádat emelt Serhii K., egy volt ukrán katonatiszt ellen. A nyomozók őt annak a csoportnak a vezetésével hozzák kapcsolatba, amely a robbantásokat végrehajthatta. Serhii K. tagadja a vádakat. A német vizsgálat szerint a művelet résztvevői egy bérelt jachtot is használhattak, és hamis személyazonosságokkal próbálhatták elfedni a nyomukat. A feltételezés szerint erről a hajóról indulhattak a búvárok a vezetékekhez.
A robbantások után egymásnak teljesen ellentmondó elméletek jelentek meg. Moszkva többször nyugati szereplőket vádolt, nyugati országok ezt visszautasították. Később egyre több figyelem irányult egy ukrán kötődésű csoportra. A német szövetségi ügyészség konkrét ukrán állampolgárokat gyanúsít a támadás végrehajtásával.
Németország számára ez nem történelmi lábjegyzet
A történet azért sem halványult el négy év alatt, mert a robbantások alapvető német nemzetbiztonsági érdeket érintettek. Az Északi Áramlat vezetékei Németországba futottak be, és az ország orosz energiafüggőségének egyik legfontosabb fizikai infrastruktúráját jelentették. Berlin eközben Ukrajna egyik legfontosabb európai támogatója.
Ha a német büntetőeljárásban bizonyíthatóvá válik, hogy ukrán szereplők hajtották végre a szabotázst, az ezért diplomáciailag is rendkívül érzékeny helyzetet teremthet – függetlenül attól, sikerül-e valaha bizonyítani, ki állt a végrehajtók mögött.
Vladimir Z. ügyében most a horvát igazságszolgáltatás dönthet a kiadatásról. Ha Németországba kerül, a német bírósági eljárás során Európa egyik legrejtélyesebb háborús szabotázsügyének eddig nem ismert részletei is felszínre kerülhetnek.
Forrás: Reuters
