Törvénysértőnek minősítette a Legfőbb Ügyészség a Fidesz szervereit érintő lefoglalások során alkalmazott módszert, helyt adott a párt lefoglalások ellen benyújtott panaszainak, és az eljárási cselekmények megismétlésére utasította a nyomozást végző Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészséget. A döntés szerint a végrehajtott eljárás úgynevezett „fishing expedition”, vagyis nem kellően célzott, előre meg nem határozott mennyiségű adat megszerzésére irányuló adatgyűjtés volt. A Legfőbb Ügyészség egyértelműen közölte: ez a módszer mind az uniós, mind a magyar jogban törvénysértő gyakorlatnak számít.
A döntés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai miatt folyó büntetőeljáráshoz kapcsolódik. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség mintegy 17 milliárd forint értékű NKA-támogatás ügyében, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoz. Ennek keretében 2026 júliusában több határozattal kutatást rendeltek el abban az adatközpontban, ahol a Fidesz szerverei is működtek.
A Fidesz a kutatás és a lefoglalások miatt is panaszt nyújtott be. A Legfőbb Ügyészség a két kérdést külön vizsgálta, és eltérő döntést hozott: a kutatást elrendelő határozatok elleni panaszokat elutasította, mert a kutatás elrendelését törvényesnek találta. A lefoglalást elrendelő határozatok ellen benyújtott panaszoknak viszont helyt adott.
„Fishing expedition”: törvénysértő adatgyűjtés
A Legfőbb Ügyészség megállapítása szerint a lefoglalás végrehajtása során olyan eljárási gyakorlat valósult meg, amely a jogban „fishing expedition” néven ismert. Ez lényegében azt jelenti, hogy a hatóság nem előre pontosan meghatározott adatokat keres, hanem nagy, előre meg nem határozható adattömeget szerez meg, majd abból utólag válogatja ki azokat az információkat, amelyeket fel kíván használni.
A Legfőbb Ügyészség ebben nem hagyott értelmezési bizonytalanságot: az ilyen módszer mind az uniós, mind a magyar jogban törvénysértő gyakorlatnak számít.
A döntés szerint egy teljes adathordozó vagy adatpark lefoglalását önmagában nem teszi jogszerűvé az, hogy azon a nyomozás szempontjából releváns adatok is lehetnek. Figyelembe kell venni azt is, milyen kapcsolat van a szerver tulajdonosa vagy üzemeltetője és a vizsgált bűncselekmény között, valamint azt, hogy a teljes rendszer lefoglalása nem okoz-e aránytalan hátrányt olyan tevékenységekben, amelyeknek nincs közük az eljáráshoz.
Olyan személyes adatokhoz is hozzáférhettek, amelyeknek nem volt közük az ügyhöz
A Legfőbb Ügyészség adatvédelmi problémákat is megállapított. A lefoglalás olyan személyes adatokat és olyan emberek adatait is érinthette, akiknek sem a vizsgált bűncselekményhez, sem magához a büntetőeljáráshoz nem volt közük. Az ügyészség szerint ezeket az adatokat már eleve ki kellett volna zárni a lefoglalás köréből.
A döntés következményeként a Legfőbb Ügyészség az eljárási cselekmények megismétlésére utasította a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészséget. Az elektronikus adatok korábban elrendelt megőrzése ugyanakkor fennmarad, és az ügyészségnek haladéktalanul meg kell kezdenie azok célzott átvizsgálását. A továbbiakban kizárólag az ügyben vizsgált tényálláshoz és időszakhoz kapcsolódó adatok foglalhatók le.
Ez azt jelenti, hogy az NKA-ügyben folyó nyomozás nem áll le, és az ügy szempontjából releváns elektronikus bizonyítékokat továbbra is megszerezheti az ügyészség. A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor világossá tette, hogy ezt nem lehet korlátlan, előre nem körülhatárolt adatlefoglalással megtenni.
Forrás: Legfőbb Ügyészség
