Az amerikai hadsereg egymást követő tizenkettedik éjszaka hajtott végre légicsapásokat Iránban. A Pentagon szerint a támadásokkal rakéta- és drónraktárakat, légvédelmi rendszereket, part menti megfigyelőállásokat és haditengerészeti képességeket vettek célba. Donald Trump közben azzal fenyegette meg Teheránt, hogy minden újabb hajótámadás után megsemmisítenek egy iráni hidat vagy erőművet.
Az amerikai hadsereg közlése szerint lezárult az Irán elleni csapássorozat tizenkettedik egymást követő éjszakája. A Donald Trump utasítására végrehajtott legutóbbi támadáshullám öt órán keresztül tartott.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága, a CENTCOM szerint az amerikai erők iráni katonai célpontokat támadtak, köztük hajók elleni műveletekhez használható eszközöket, rakéta- és drónraktárakat, part menti megfigyelőállásokat, légvédelmi rendszereket és katonai logisztikai létesítményeket.
Az amerikai hadvezetés azzal indokolta a támadásokat, hogy tovább akarják gyengíteni Irán képességét a Hormuzi-szoroson áthaladó civil hajók és kereskedelmi szállítmányok veszélyeztetésére. A szoros forgalma az elmúlt hetekben nagyrészt leállt, miközben Washington és Teherán egyaránt ellenőrzést követel a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala felett.
A CENTCOM 2026. július 22-én közzétett hivatalos videója az Irán elleni legutóbbi amerikai csapásokról. Forrás: U.S. Central Command/DVIDS
Trump iráni hidak és erőművek lerombolásával fenyegetett
Donald Trump szerdán azt közölte, hogy az Egyesült Államok minden olyan iráni támadás után lerombol egy hidat vagy erőművet, amely hajót ér a Hormuzi-szorosban.
Irán katonai vezetése erre azzal válaszolt, hogy amennyiben az amerikaiak iráni infrastruktúrát támadnak, Teherán a térség olaj-, földgáz-, villamosenergia- és más gazdasági létesítményeit veszi célba.
Az iráni külügyminiszter „szemet szemért” elven működő válaszcsapásokat helyezett kilátásba. Irán az elmúlt napokban már energiaipari létesítményeket és a sivatagos öbölállamok ivóvízellátásában kulcsszerepet játszó sótalanító üzemeket is támadott. Az iráni állami média szerint az éjszakai amerikai csapások Ahváz, Ramsír és Andimesk térségét is érintették. Egy, az iraki határ közelében fekvő települést ért rakétatámadásban két ember meghalt. Az amerikai hadsereg ezeket az adatokat nem erősítette meg.
Szaúdi olajszállító hajókat támadtak meg a Vörös-tengeren
A konfliktus közben újabb front nyílhatott a Vörös-tengeren. Az Irán által támogatott jemeni húszik azt állították, hogy két szaúdi olajszállító hajót, az Enceliát és a Laylát is eltalálták. A lázadók szerint mindkét hajón tűz ütött ki.
A szaúdi állami média megerősítette, hogy az Encelia orr-részén tűz keletkezett egy támadás következtében, de sérültekről nem érkezett jelentés. A brit tengeri kereskedelmi műveleti központ szintén közölte, hogy egy tankhajót ismeretlen lövedék talált el Szaúd-Arábia partjaitól mintegy 130 kilométerre.
A húszik korábban blokádot hirdettek a Szaúd-Arábiához köthető hajók ellen a Báb el-Mandeb-szorosban. Ezen az útvonalon halad át a világkereskedelem mintegy 12 százaléka és a globális konténerforgalom körülbelül negyede.
Ismét emelkedik az olaj ára
A Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger egyidejű veszélyeztetése újabb áremelkedést indított el az energiapiacon. A Brent nyersolaj ára csütörtökön hordónként 96 dollár fölé emelkedett, az amerikai WTI pedig megközelítette a 89 dollárt.
A két tengeri útvonal kiesése vagy tartós korlátozása súlyos fennakadást okozhatna a globális olaj- és földgázellátásban. A Hormuzi-szoroson békeidőben a világ nemzetközileg kereskedett olaj- és földgázmennyiségének körülbelül ötöde haladt keresztül.
A háború február 28-án kezdődött az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásával. Teherán ezt követően Izraelt, valamint amerikai katonai bázisoknak otthont adó öbölállamokat támadott. Az amerikai veszteségek száma azóta 18 halottra emelkedett, a háború költsége pedig az amerikai védelmi miniszter szerint elérte a 37,5 milliárd dollárt.
A Pakisztán és más térségbeli országok közvetítésével zajló diplomáciai egyeztetések egyelőre nem hoztak áttörést. Az amerikai külügyminiszter szerint Washington továbbra is hajlandó tárgyalni, de jelenleg elsősorban a nemzetközi hajózás védelmére összpontosít.
Forrás: Reuters
